A halottak napja előtt közölt Ad resurgendum cum Christo (A Krisztussal való feltámadásért) kezdetű vatikáni dokumentum nyolc pontban foglalja össze a Hittani Kongregáció instrukcióit a halottak temetéséről és kremáció esetén a hamvak megőrzéséről.
A dokumentum emlékeztetett, hogy 1963-ig a katolikus egyház tiltotta a hamvasztást, azóta a hamvasztás már nem ellentétes a keresztény vallás tanításával. Az egyház továbbra is a holttestek elföldelését részesíti előnyben, mivel az egyház megítélése szerint ez a temetési hagyomány nagyobb tiszteletet fejez ki a halottak iránt. A hamvasztásos temetkezési mód az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben el is terjedt anyagi és kulturális okokból, más, „egyházzal ellentétes” temetkezési szokásokkal együtt – fogalmaz a Hittani Kongregáció útmutatása.
A kongregáció hangsúlyozza, hogy az egyház a halottaknak a temetőben vagy más felszentelt helyen való temetését szorgalmazza, egyebek között azért, mert a hagyományos temetkezési hely elősegíti az elhunytakról való megemlékezést és a hozzájuk intézett ima lehetőségét, a halottak „elrejtése” és „magántulajdonként” való kezelése helyett.
A Hittani Kongregáció nem engedélyezi a hamvak otthoni őrzését, amelyhez rendkívüli vagy súlyos esetekben püspöki engedély szükséges. A hamvakat viszont ebben az esetben sem lehet a családtagok között szétosztani.
Minden „panteista, naturalista, nihilista félreértés tisztázására” a Hittani Kongregáció nemet mond a hamvak levegőben, földön, vízben vagy más módon való szétszórására. Nemet mond arra is, hogy az elhunyt személy hamvait emléktárgyakban vagy ékszerekben – például özvegyi gyűrűben – helyezzék el. Az említett temetkezési szokásokat nem magyarázhatja semmilyen közegészségügyi, társadalmi vagy gazdasági indok – szögezi le a dokumentum. Hozzáteszi: abban az esetben, ha az elhunyt akarata hamvainak szétszórása volt, ezt az egyház tagadja meg.
A nagytétényi hamvasztó átadása kapcsán írtunk arról, hogy évről évre rohamosan nő a hamvasztások száma Magyarországon. Hazánkban tizenhét krematórium működik, évente 72-75 ezer hamvasztást végeznek. Országosan tízből hat elhunytat, Budapesten és a vidéki nagyvárosokban tízből nyolc holttestet hamvasztanak el. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogyan érinti a kongregáció temetkezési útmutatója a magyar szokásokat, de azt érdemes megjegyezni, hogy óriási divat manapság a hamvak szétszórása és hazavitele is. Sokan azért döntenek szerettük hamvasztása mellett, mert olcsóbb, mint a koporsós temetés, valamint praktikus is, hiszen a fiatalok többsége egyre kevésbé hajlandó gondozni a sírokat.
Magyarországon 2013-ban szigorították a hamvak hazavitelének szabályain, vagyis mindazoknak, akik családi otthonukban szeretnék elhelyezni hozzátartozójuk hamvait, minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hol lesz a végső nyughelye az urnának. Sok esetben azonban nem tudni, mi lesz a kikért urnák sorsa, mert azt már senki sem ellenőrzi: van példa illegális temetésre és arra is, hogy a hozzátartozók nem jelentkeznek a földi maradványokért.
