Utolsó koporsószeg: fellendült az urnabiznisz

Van, aki hazaviszi, van, aki szétszóratja, van, aki el sem megy érte. És van, akit nem hamvaszthatnak el.

Két-három kiló hamu. Röpke egy óra alatt nagyjából ennyi marad egy 80 kilós, hajdan életerős férfiból.

Az új budapesti hamvasztó átadása kapcsán kamerával követtük végig „a porból lettél, porrá leszel” örök érvényű igazság utolsó fázisát. Majd arra kerestük a választ, hol kötnek ki az urnák, ha kikerülnek a hamvasztóból. Az ország tizenhetedik, a főváros jelenleg egyetlen krematóriumában, a Budapesti Hamvasztóban évente mintegy tízezer hamvasztást végeznek. Idegenvezetőnk, Tóth Zoltán öreg rókának számít a szakmában, hiszen az országban a budapesti a hetedik hamvasztóüzeme.

Magyarországon egyébként tizenhét krematórium működik, évente 72-75 ezer hamvasztás történik, de évről évre rohamosan nő a hamvasztások száma. Míg országosan tízből hat elhunytat, addig  Budapesten és a vidéki nagyvárosokban tízből nyolc holttestet hamvasztanak el. Az új nagytétényi krematórium pedig – Tóth Zoltán, a Magyarországi Krematóriumok Országos Szövetségének elnöke szerint – képes a 22-24 ezer főváros környéki hamvasztás felét ellátni. Ez azt is jelenti, hogy hetente 160-180 elhunyt földi maradványait helyezik urnába.

A hagyományos koporsós és a hamvasztásos temetések számát anyagi szempontok is befolyásolják. Az utóbbira az interneten már 45 ezer forintért találni ajánlatot, míg előbbi alsó határa ennek a duplája. A temetési szertartás költsége tovább árnyalja a képet, így nem csoda, ha sokan úgy döntenek, hozzátartozójukat elhamvasztják. Másrészt pedig praktikusabb is hamvasztani, hiszen egyre kevesebben hajlandók gondozni a sírokat.

Nagytétényi látogatásunk napján öt holttestet tároltak 5–6 Celsius-fokon az erre kialakított hűtőkben, ahonnan később a földszinti ravatalra kerülnek. Humánus megoldás, hogy koporsós búcsúztatásra is lehetőség van, sőt galériáról is nyomon követhető a hamvasztás menete. Így igazán bizonyosságot kaphat a hozzátartozó arról, hogy a krematóriumban szigorú azonosítási rendszer garantálja, hogy ne fordulhasson elő a hamvasztást körüllengő mítosz, a holttestcsere. A búcsúszertartás után a koporsót leengedik az üzemi területre, ezután pedig a tűz emészti el a holttestet.

A kemence apró, kör alakú kémlelőjén figyelhető a hamvasztás. Szerveink rövid idő alatt megsemmisülnek az 1000 Celsius-fokos hőben, amit az emberi test öngyulladása még tovább gerjeszt. Egy óra elteltével már nem marad más, csak csont és hamu. Pár érdekességet is megtudunk Tóth Zoltántól, míg a tűz elvégzi pusztító munkáját: életünk mozgatórugója, a folyamatos munkát végző szívünk csontjaink mellett a legellenállóbb az enyészetnek. Nem légből kapott legenda tehát, hogy szerveink közül a szív porlad el utoljára.

Idegenvezetőnk eloszlat néhány tévhitet is: az elhunytat vagy lepelben, vagy ruhában, koporsóval együtt helyezik a kemencébe, és szó sincs arról, hogy a daganatos betegek hamvasztása tovább tartana. Az igaz, hogy a daganat ellenállóbb a tűznek, de a test nem ég el lassabban.

A hamvasztás után a maradványokat egy őrlőmalomban tovább porítják, majd egy zárt urnabetétben helyezik el. A választás lehetősége adott: akár haza is vihetjük, de szét is szórhatjuk szerettünk hamvait, de ha úgy akarjuk, egy részük akár kegyeleti ékszerbe is kerülhet. Ám egyes vélemények szerint akkor nyugszik békében a halott, ha nem háborgatjuk, és nem csinálunk családi fészkünkből temetőt.

2013 novembere óta már hazavinni és szétszórni sem lehet akárhogy a földi maradványokat. Az említett dátum előtt nem kellett senkinek bejelenteni, hová kerülnek a hazavitt urnák. Ám a jogszabály-módosítás óta mindazoknak, akik családi otthonukban szeretnék elhelyezni szerettük hamvait, minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hol lesz a végső nyughelye az urnának. Arról azonban semmilyen információjuk nincs a temetkezési szolgáltatóknak, hogy a kiadott hamvaknak mi lesz a sorsa – tudtuk meg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-től (BTI). Azt, hogy a nyilatkozatban foglaltak teljesülnek-e, senki nem ellenőrzi. A társaságok is csak a sajtóból értesülnek különös esetekről, mint a négy évvel ezelőttiről, amikor a Balaton partján fürdőzők találtak rá egy hamvakat tartalmazó urnára.

A szigorítás következtében azonban a kiadott urnák száma évről évre csökken. Míg hat évvel ezelőtt 1585 esetben döntöttek úgy a budapestiek, hogy az urnát családi otthonukban helyezik el, addig 2015-ben már félezerrel kevesebben választották ezt a lehetőséget – derült ki a BTI tájékoztatásából, amely a cég urnakiadási adataival tudott csak szolgálni. A főváros viszonylatában komplett statisztikát lehetetlen lenne összeállítani, hiszen csak Budapesten legalább negyven kegyeleti szolgálat működik, és mindegyik foglalkozik urnakiadással is.

A temetőből kikerült hamvak nem feltétlenül kötnek ki egy lakásban, egyre nagyobb divat a hamvak szétszórása is. A lehetőséggel bárki élhet, aki engedélyt kér. Ha hajóról szeretné szétszóratni a hamvakat a vízbe, akkor a helyi vízügyi hatóságot kell megkeresni; amennyiben a szárazföldön, akkor az ingatlan tulajdonosát kell megnyerni. Ám ha mindezt egy repülőgépről szeretnénk, annak sincs akadálya, csupán a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz kell fordulni az engedélyért.

Történt már olyan is, hogy az éj leple alatt egy már előre megváltott családi sírba temették el az urnát. Ezzel az a probléma, hogy az urna így nem kerül nyilvántartásba, és csak évekkel később, egy rátemetéskor derül ki, hogy odahelyezték.

Meglepőnek tűnhet, de nem ritka az sem, amikor a hamvasztást kérő hozzátartozók nem jelentkeznek az elhunyt maradványaiért. Ám erre is felkészültek a cégek: egy évig tárolják az urnát, ez idő alatt azonban ők sem maradnak tétlenek, keresik a hozzátartozókat. Ha nem járnak sikerrel a felkutatásukban, az urna „közös sírba” kerül. Ha netán csak évek múltán jelentkeznének a hamvakért, akkor is előkereshetők.

Elvétve akad arra is példa, amikor az elhunytat nem hamvaszthatják el. Ha például az azonos jogállású hozzátartozók között vita van a temetés módjában, akkor a bíróság hoz döntést. Emellett akkor sem hamvasztható el az egyén, ha ismeretlen a személyazonossága, valamint ha a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvos ezt nem engedélyezi – tudtuk meg a BTI-től. Gyilkosok és köztörvényes bűnözők esetén viszont hivatalos papírra van szükség a hamvasztáshoz, igazolni kell ugyanis, hogy az egyéntől DNS-mintát vettek, hiszen a tűzzel együtt elvész egy sor értékes információ is.