Utolsó koporsószeg: fellendült az urnabiznisz

Van, aki hazaviszi, van, aki szétszóratja, van, aki el sem megy érte. És van, akit nem hamvaszthatnak el.

A kemence apró, kör alakú kémlelőjén figyelhető a hamvasztás. Szerveink rövid idő alatt megsemmisülnek az 1000 Celsius-fokos hőben, amit az emberi test öngyulladása még tovább gerjeszt. Egy óra elteltével már nem marad más, csak csont és hamu. Pár érdekességet is megtudunk Tóth Zoltántól, míg a tűz elvégzi pusztító munkáját: életünk mozgatórugója, a folyamatos munkát végző szívünk csontjaink mellett a legellenállóbb az enyészetnek. Nem légből kapott legenda tehát, hogy szerveink közül a szív porlad el utoljára.

Idegenvezetőnk eloszlat néhány tévhitet is: az elhunytat vagy lepelben, vagy ruhában, koporsóval együtt helyezik a kemencébe, és szó sincs arról, hogy a daganatos betegek hamvasztása tovább tartana. Az igaz, hogy a daganat ellenállóbb a tűznek, de a test nem ég el lassabban.

A hamvasztás után a maradványokat egy őrlőmalomban tovább porítják, majd egy zárt urnabetétben helyezik el. A választás lehetősége adott: akár haza is vihetjük, de szét is szórhatjuk szerettünk hamvait, de ha úgy akarjuk, egy részük akár kegyeleti ékszerbe is kerülhet. Ám egyes vélemények szerint akkor nyugszik békében a halott, ha nem háborgatjuk, és nem csinálunk családi fészkünkből temetőt.

2013 novembere óta már hazavinni és szétszórni sem lehet akárhogy a földi maradványokat. Az említett dátum előtt nem kellett senkinek bejelenteni, hová kerülnek a hazavitt urnák. Ám a jogszabály-módosítás óta mindazoknak, akik családi otthonukban szeretnék elhelyezni szerettük hamvait, minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hol lesz a végső nyughelye az urnának. Arról azonban semmilyen információjuk nincs a temetkezési szolgáltatóknak, hogy a kiadott hamvaknak mi lesz a sorsa – tudtuk meg a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-től (BTI). Azt, hogy a nyilatkozatban foglaltak teljesülnek-e, senki nem ellenőrzi. A társaságok is csak a sajtóból értesülnek különös esetekről, mint a négy évvel ezelőttiről, amikor a Balaton partján fürdőzők találtak rá egy hamvakat tartalmazó urnára.

A szigorítás következtében azonban a kiadott urnák száma évről évre csökken. Míg hat évvel ezelőtt 1585 esetben döntöttek úgy a budapestiek, hogy az urnát családi otthonukban helyezik el, addig 2015-ben már félezerrel kevesebben választották ezt a lehetőséget – derült ki a BTI tájékoztatásából, amely a cég urnakiadási adataival tudott csak szolgálni. A főváros viszonylatában komplett statisztikát lehetetlen lenne összeállítani, hiszen csak Budapesten legalább negyven kegyeleti szolgálat működik, és mindegyik foglalkozik urnakiadással is.

A temetőből kikerült hamvak nem feltétlenül kötnek ki egy lakásban, egyre nagyobb divat a hamvak szétszórása is. A lehetőséggel bárki élhet, aki engedélyt kér. Ha hajóról szeretné szétszóratni a hamvakat a vízbe, akkor a helyi vízügyi hatóságot kell megkeresni; amennyiben a szárazföldön, akkor az ingatlan tulajdonosát kell megnyerni. Ám ha mindezt egy repülőgépről szeretnénk, annak sincs akadálya, csupán a Polgári Légiközlekedési Hatósághoz kell fordulni az engedélyért.

Történt már olyan is, hogy az éj leple alatt egy már előre megváltott családi sírba temették el az urnát. Ezzel az a probléma, hogy az urna így nem kerül nyilvántartásba, és csak évekkel később, egy rátemetéskor derül ki, hogy odahelyezték.

Meglepőnek tűnhet, de nem ritka az sem, amikor a hamvasztást kérő hozzátartozók nem jelentkeznek az elhunyt maradványaiért. Ám erre is felkészültek a cégek: egy évig tárolják az urnát, ez idő alatt azonban ők sem maradnak tétlenek, keresik a hozzátartozókat. Ha nem járnak sikerrel a felkutatásukban, az urna „közös sírba” kerül. Ha netán csak évek múltán jelentkeznének a hamvakért, akkor is előkereshetők.

Elvétve akad arra is példa, amikor az elhunytat nem hamvaszthatják el. Ha például az azonos jogállású hozzátartozók között vita van a temetés módjában, akkor a bíróság hoz döntést. Emellett akkor sem hamvasztható el az egyén, ha ismeretlen a személyazonossága, valamint ha a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvos ezt nem engedélyezi – tudtuk meg a BTI-től. Gyilkosok és köztörvényes bűnözők esetén viszont hivatalos papírra van szükség a hamvasztáshoz, igazolni kell ugyanis, hogy az egyéntől DNS-mintát vettek, hiszen a tűzzel együtt elvész egy sor értékes információ is.