A korrupció uralja az ázsiai címlapokat

Dél-Koreában átalakították a kormányt egy titokzatos kommunikációs tanácsadó miatt.

Korrupciós ügyek uralták az ázsiai hírfolyamot, miután több távol- és közel-­keleti országban is a közpénzt sajátjuknak tekintő politikusok, tisztségviselők kerültek az újságok címoldalára. A legnagyobb vihart a dél-koreai kormány egy titokzatos kommunikációs tanácsadója keltette, a botrány következtében tegnap a szöuli kabinet több tagja – közöttük a pénzügy- és a közbiztonsági miniszter mellett a kormányfő is – távozni kényszerült. A hétvégén ugyanis tömegek vonultak az utcára, miután a dél-­koreai ügyészség bejelentette: a Pak Kunhje (Park Geun-hye) államfő bizalmát élvező kommunikációs tanácsadó, Cshö Szunszil (Choi Soon-sil) titkos dokumentumokba nyert illetéktelenül betekintést, valamint több milliárd forintnak megfelelő közpénzt is elsikkaszthatott. A hivatalos kormányzati pozícióval nem rendelkező, mégis nagy befolyással bíró kommunikációs tanács­adó a múlt héten került a dél-koreai híradások középpontjába. Lelepleződött ugyanis, hogy Pak államfő döntéseit nagyban befolyásolja tanácsadóként megbízott gyerekkori barátja, Cshö.

A botrány miatt a dél-koreai elnök népszerűsége mélypontra zuhant, az MTI értesülései szerint tevékenységével az emberek alig több mint 10 százaléka elégedett. Ezért az utcai tüntetéseken elsősorban Pak felelősségre vonását és távozását követelik az emberek, a Korea Times híradása szerint azonban helyzete egyelőre stabil. Az államfő ugyanis abban bízik, hogy a kormányban tegnap végrehajtott személycserék lehűtik majd a kedélyeket. Pak Kunhje sorsa nagyban függ attól, hogy a tanácsadója ellen emelt vádak mennyiben bizonyulnak valósnak. Hétfőn a hatóságok őrizetbe vették a hatvanéves koreai nőt, s Cshö nemhogy tagadná az ellene felhozott vádakat, de letartóztatásakor közölte: olyan bűnt követett el, amiért halált érdemel. A kommuniká­ciós tanácsadónál történt korábbi házkutatások arra utalnak, hogy Cshö az alapítványain keresztül mosta tisztára a pénzt. A vádak szerint a neve alatt jegyzett két szervezetnek dél-koreai vállalatok utaltak át mintegy 80 milliárd vont (mintegy 19,4 milliárd forint), a szöuli kormány nyomására. A pénz egy része a gyanú szerint Cshö Szunszil cégeihez vándorolt.

Korrupciós ügytől volt hangos az iráni sajtó is, miután tegnap a bíróság 135 ostorcsapásra ítélte a volt teheráni főügyészt. Szaid Mortazavi a vádlói szerint a társadalombiztosítási szervezet élén követett el visszaéléseket; „korrupció és a közjavak eltékozlása” miatt szabták ki rá az egyelőre nem jogerős ítéletet.

Az indoklás szerint a korábbi iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsád által kinevezett főügyészt a közvagyon hűtlen kezeléséért 70 ostorcsapásra ítélték, a további 65 csapás a közvagyon eltékozlásáért járna. Mortazavi 2010-ben hagyta ott a teheráni ügyészséget, majd 2014 novemberében élete végéig eltiltották közhivatal viselésétől. Kiderült ugyanis, hogy a férfi a 2010-ben kitört, Ahmadinezsád elleni demonstráció idején elhunyt három tüntető haláláért volt felelős. A tiltakozó irániak 2009-ben a börtönben vesztették életüket, s bár később Mortazavi nyílt levélben bocsánatot kért tettéért, a férfi az iráni reformerek és az újságírók körében nem lett népszerűbb. Ugyanis főügyészi tevékenysége során nem csak a közvagyonnal élt vissza, de számos ellenzékit csukatott börtönbe, miközben többtucatnyi haladó szellemű újságot tiltott be. Nevét összefüggésbe hozták Zahra Kazemi iráni–kanadai fotós 2003-as halálával is, aki szintén egy iráni börtönben vesztette életét.

Korrupciós ügyekről írt a napokban az angol nyelvű kínai napilap, a Global Times is. A Kínai Kommunista Párt korrupcióellenes részlege ugyanis vasárnap közölte: sikerült visszajuttatniuk az országba 35, korábban külföldre menekült egykori tisztviselőt. A hamarosan korrupciós vádakkal bíróság elé álló gyanúsítottak mindegyike rajta volt a legkeresettebb bűnözők neveit rögzítő százfős listán, amely később az Interpol körözési nyilvántartásába is bekerült. Mint a cikk hangsúlyozza: a harmincöt gyanúsított közel felét olyan nyugati országokból sikerült hazaszállítani, amelyekkel Pekingnek nincs kiadatási egyezménye. Múlt héten lapunk megírta: öt, korrupcióval vádolt egykori kínai tisztviselőt toloncolhat vissza hazájába az Egyesült Államok, miután a pekingi diplomácia egyre eredményesebben jár el kiadatási egyezmény nélkül is.