A nácikhoz hasonlították Törökországot

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter megint nem a saját súlycsoportjában kötekedett.

Az EU és Törökország kapcsolatai tehát eddig sem voltak éppen felhőtlenek, a luxemburgi külügyminiszter meggondolatlan szavai pedig csak olajat jelentenek a tűzre. Uniós részről folyamatos kritika éri Ankarát elsősorban az emberi jogok megsértése, a sajtószabadság korlátozása, az ellenzék ellehetetlenítése miatt. Ezek a kritikák nem is alaptalanok, és a legfőbb kérdés még csak nem is a halálbüntetés visszavezetése. Ha ez megtörténik, a helyzet egyértelmű: az Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak végét jelentené. Aggályosabb, hogy a puccskísérlet óta új lendületet vettek az ellenzék elleni támadások, a megtorló akciók keretében több tízezer embert vettek már őrizetbe. Ezek fényében a Cumhuriyet újságíróinak és a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselőinek letartóztatása csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az aggasztó folyamatokat jól jelzi egy ma közzétett statisztika is, mely szerint az utóbbi időben elárasztották az Emberi Jogok Európai Bíróságát a török polgárok panaszai. Ezek mellett az olyan ügyek, mint a Recep Tayyip Erdogan török elnököt gyalázó német humorista, Jan Böhmermann botránya már szinte el is törpülnek. Másrészt Ankara is folyamatosan számon kéri be nem tartott ígéretei és a folyamatos kettős mérce miatt az EU-t. Ezek közül a legfontosabb, hogy a márciusban kötött és egyelőre jól működő migránsalkuért cserébe Törökország vízummentességet követel.