Hozzátette: 2015 szeptemberében született döntés 160 000 ember áthelyezéséről, ezt a döntést támadta meg Magyarország az Európai Unió Bíróságán. Mint mondta, a 160 000-ből 1212 áthelyezés történt meg, ugyanakkor Görögországban 24 000, Olaszországban 20 400 olyan ember van, akinek elvileg befejeződött az ellenőrzése, és most arra vár, hogy a relokációs döntés alapján a vállalást tevő országok valamelyike befogadja őket.
Bakondi György hangsúlyozta: fontos időpont december 16-a, amikor az Európai Tanács ülésén ismételten naprendre tűzik a kvóta hosszú távú, új megoldását, amely jogszabályi szinten, felső korlát nélkül vezetné be – mint a hivatalos migrációs politika alapelemét – a migránsok automatikus szétosztását.
Miközben az unió visszaérően újabb döntésekkel a migrációs politika alapelemévé tette, és nyomatékosan törekedett a befogadásra, a relokációra, addig Magyarország ennek ellenkezőjét cselekedte, és „hitünk szerint jó úton járunk” – szögezte le a főtanácsadó.
Felidézte: Magyarország számos döntést hozott a migrációs nyomás kezelésére. Példálózó jelleggel megemlítette a határzárat, a tranzitzónákat, a Büntető törvénykönyv módosítását, a jogi határzárat, a rendőri és katonai erők átcsoportosítását, a menekültügyi törvény módosítását, a magyarországi rendőri erők külföldi szerepvállalását és a szomszédos államok rendőri erőinek részvételét a magyar határ védelmében.
Bakondi György kiemelte: 2015-ben 177 135 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 508 esetben adták meg a menekültstátust, idén november 13-áig pedig 28 407 menekültkérelmet nyújtottak be, ebből 396 kérelmező kapott menekültstátust. Vagyis – mint mondta – a magyar jogalkalmazó hatóságok mindazok számára, akik valóban menekültstátusra, oltalmazotti státusra jogosultak, kedvező döntést hoztak.
