Egyre inkább csökkennek a TTIP esélyei

Két oldalról is szorongatják a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget, a TTIP-t.

Két oldalról is szorongatják a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget, a TTIP-t. Nem elég, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump a szabadkereskedelem korszaka után egy ettől eltérő gazdaságpolitikát favorizál, de az Európai Unió ismét béna kacsaként totyog: hitelessége, kereskedelempolitikájának támogatottsága kérdőjeleződött meg ezekben hetekben. Pedig már közel négy éve tartó párbeszéden, tizenöt tárgyalási fordulón és eurómilliókra rúgó költségeken vagyunk túl. Mindez hiábavaló lett volna? Könnyen lehet. Donald Trump megválasztásával ugyanis a szabadkereskedelem terén is új korszak köszönthet be. Bár a választási kampányban kevés szó esett a TTIP-ről, ám az új elnök eddigi megnyilatkozásai nem sok jót ígérnek a szabadkereskedelem hívei­nek. Mert mi az, amit az eddigi megnyilatkozásokból sejteni lehet? Az új elnök protekcionista gazdaságpolitikát, az amerikai munkavállalók érdekeit kívánja támogatni.

Donald Trump kampányában élesen kritizálta a már hosszú ideje működő, Mexikó, Kanada és az Egyesült Államok között létrejött észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt (NAFTA), mondván, az alacsonyabb bérköltségekre tekintettel cégek tömegei költöztek át Mexikóba. Konklúzió: a NAFTA rendelkezéseit az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően újra kell tárgyalni. Célkeresztbe került a közelmúltban lezárt Csendes-óceáni Partnerség (TPP) is, amelyet hiába ratifikált már jó néhány tagállam, az új, republikánus többségű szenátuson várhatóan nem fog átmenni. Kína sem lopta be magát Trump szívébe, az államilag manipulált alacsony valutaárfolyamnak tulajdo­níthatóan.

Az Európai Bizottság nyitott a szabadkereskedelmi tárgyalások (TTIP) folytatására az Egyesült Államokkal, és reméli, hogy sikeresen lezárják – mondta Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, euróért és szociális párbeszédért felelős biztosa pénteken a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában. Kérdésre hozzátette, Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban több eltérő kijelentést tett gazdaságpolitikai kérdésekben, most arra várnak, hogy kiderüljön, melyek a prioritásai ezen a téren. (MTI)

Fentiek alapján a TTIP-re sem vár fényes jövő. Elemzők szerint elképzelhető, hogy az elnökválasztási kampányban hangoztatott kemény kijelentések a beiktatás után veszítenek élükből, ráadásul a republikánusok hagyományosan a szabadkereskedelem hívei. Trumpról viszont nem állítható, hogy pártja legszebb álmait testesítené meg.

Tegyük hozzá, a TTIP várható kudarca nem írható egészen az amerikai elnökválasztás számlájára. Az előfutárnak tekinthető, Kanada és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás (CETA) körüli európai huzavona ismét rávilágított az EU gyengeségeire. Mint ismert, az egyezmény majdnem elbukott a vallon szocialisták miatt, akik úgy döntöttek, nem szavazzák meg a CETA-t, és ezzel keresztbe tesznek az egyezménynek. Francois Hol­lande francia elnöktől Martin Schulzig, az Európai Parlament elnökéig politikusok sora gyakorolt nyomást a vallonokra, míg azok végül szabad utat adtak a megállapodásnak. Emellett Románia és Bulgária is csak azután volt hajlandó igent mondani, hogy Kanada megígérte a velük szembeni vízumkényszer eltörlését.

Az unió hitelességén számos csorba esett: ugyan ki vesz komolyan egy olyan „nagyhatalmat”, amely fontos kereskedelmi megállapodásának életbelépését egy hárommilliós kis közösség – a vallonok – belső hatalmi játszmák miatt képes lehet megakadályozni? Ahol ugyan végül mindenki eleget tesz a ratifikáció­nak, de általános fanyalgás közepette: mondván, nem a demokrácia, a népakarat érvényesült, hanem nemzetközi nyomásra a kicsik kénytelenek voltak beadni derekukat. És a CETA esetében még az EU volt az erősebbik fél. Informá­cióink szerint Brüsszel tudatában van az anomáliáknak, folyik a vita arról, miként lehetne komolyabb félként fellépni, a nemzetközi tárgyalópartnerek felé hitelesebb képet közvetíteni. Megoldás azonban egyelőre nincs. Több fronton is előremenekülnek: a közelmúltban kezdtek szabadkereskedelmi tárgyalásokat a Dél-amerikai Közös Piaccal, azaz a Mercosur-államokkal, a Fülöp-szigetekkel, Indonéziával és Mexikóval.

Ami a TTIP-t illeti: Cecilia Malmström kereskedelmi biztos a napokban elismerte, annyi a bizonytalanság, hogy jelenleg lehetetlen megjósolni a jövőjét, de a technikai jellegű egyeztetések továbbra is folynak.

Forrásaink ráadásul arról tájékoztattak, hogy a britek Európai Unióból való várható távozásával erősen meg­gyen­gült az unió szabadkereskedelmet támogató szárnya. Ennek kézzelfogható jele, hogy a napokban döntés született: a britek által korábban diktált iránnyal szemben az EU védővámokat fog kivetni a kínai acélra. De világviszonylatban említhetnénk azt is: a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) húsz éve folyó dohai liberalizációs fordulója tavaly kudarcba fulladt. Az új világrend immár a kereskedelempolitikát is elérte.