Ejtőernyőn érkeztek a szláv testvérek

Szláv testvériség néven szerb–orosz–belarusz manőver zajlik a napokban a Vajdaságban.

Míg a média figyelme a térségünkben zajló, hidegháborút idéző, amerikai vezetésű NATO-hadgyakorlatokra irányul, Szláv testvériség néven szerb–orosz–belarusz manőver zajlik a napokban a Vajdaságban.

A máig a Kelet és a Nyugat között egyensúlyozó, európai uniós tagjelölt, de az 1999-es NATO-agresszió emléke miatt a szövetségbe alighanem soha be nem lépő Szerbia hagyományosan jó katonai kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ez abból is lemérhető, hogy 2014-től, az ukrajnai válság kirobbanásának évétől rendszeresek a kétoldalú kiképzési rendezvények, valamint Belgrád a pénzhiány miatti lassú haderő-modernizáció keretében Oroszországból, a kazanyi helikoptergyárból vásárolt idén két Mi–17V-5-ös szállítóhelikoptert. A részt vevő alakulatok áttelepülésével együtt hivatalosan november 2–15. között zajló Szláv testvériség 2016 tematikájára éppúgy rányomja bélyegét a manapság „divatos” aszimmetrikus, illetve hibrid hadviselés, mint napjaink NATO-gyakorlataira.

Ennek megfelelően jellemzően könnyű, mobil, különleges hadviselésre is alkalmas csapatok vesznek részt rajta, orosz részről például a Légi­deszant-erők (VDV) ivanovói 98. gárda­hadosztályának önálló felderítő zászlóalja, amely 150 ejtőernyősét, három légi úton is ledobható BMD–2-es lánctalpas harcjárművét és négy M–1-es kvadját küldte Szerbiába. A műveletekhez a légierő három Il–76-os nehéz szállító repülőgépet is biztosított ötven­főnyi személyzettel, amelyek Orenburg­ból szállították a helyszínre a katonákat és haditechnikájukat. Belarusz részről a különleges erőkhöz tartozó 103. Vityebszk önálló gárda mobil dandár mintegy ötven tagja utazott a Balkánra.

Miután leszálltak Batajnicán, 35 kilométeres gyalogmenettel érkeztek meg a vendéglátó szerb különleges erők 72. felderítő-diverzáns zászlóaljának pancsovai bázisára. A gyakorlat úgynevezett aktív fázisban, november 7–9. között az évek óta alig használt, „illegális fegyveres csoportok által elfoglalt” kevevári (Kovin) repülőteret támadták meg ejtőernyős és helikopteres deszanttal a résztvevők. Innen átvonultak a Homokdiód (Oresac) melletti lőtérre, ahol „túszokat is kiszabadítottak a terroristák fogságából”.

A Tomislav Nicolic szerb elnök által is megtekintett látványos, dinamikus elemek mellett azonban az orosz védelmi minisztérium „intimebb” részletekről is beszámolt. Eszerint a katonák a kor követelményeinek megfelelően kialakított Ratnik (harcos) egyéni felszerelési rendszert viselték. Először alkalmazták a Sztrelec kommunikációs felderítési (lehallgató-), vezetési és kommuniká­ciós rendszert, amely tabletszerű kijelzőjén mutatja meg nagy pontossággal az ellenséges és a saját erők elhelyezkedését. Ugyancsak újdonság volt a frekvenciaugratásos Azart rádiók és a Tahion drónok használata – ez utóbbiakkal célmegjelölést is végeztek a szerb tüzérség számára.

Kérdésünkre a Honvédelmi Minisztérium közölte, hogy a szerb–orosz–be­larusz hadgyakorlat VIP-napján a belg­rádi magyar Véderő-, Katonai és Légügyi Attaséi Hivatal egy munkatársa is részt vett. Ez azért is jelzésértékű, mert a magyarországi amerikai hadgyakorlatokon is rendszeres vendégek az orosz megfigyelők.