A Milorad Dodik által elnökölt Szerb Köztársaság rendkívül szoros kapcsolatokat ápol Belgráddal, de Moszkvával is, így kevés olyan kérdés van, amiben azonos állásponton van a bosnyák–horvát entitás vezetőivel. Az egyik ilyen Bosznia európai uniós csatlakozása. Donald Trumpról viszont már homlokegyenest más véleményen van Szarajevó és Banja Luka. A szerb vezetés a függetlenedési vágyainak támogatását várja a republikánus amerikai elnöktől, Bosznia viszont Washington eddigi politikájának folytatásában bízik. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Denis Zvizdic boszniai miniszterelnök utópisztikus álmodozásoknak nevezte a szerbek optimizmusát Trumppal kapcsolatban. Tény, a Dodik-féle vezetés csupán arra alapozva bízik Trump elnökségében, hogy a republikánus jelölt jó kapcsolatokat ígért Oroszországgal, Banja Luka pedig partneri viszonyt ápol Vlagyimir Putyinnal.
Srebrenica körül is forr a levegő, miután az október 2-i helyhatósági választásokon a szerb pártok közös jelöltje, Mladen Grujicic nyerte el a polgármesteri címet. A délszláv háború legbrutálisabb vérontásáról ismert városban a bosnyákok attól tartanak, hogy az új városvezető miatt nem lehetne tisztességes módon megemlékezni minden évben az áldozatokról. Husein Kavazovic főmufti, a boszniai muszlim közösség vezetője több ismert értelmiségi támogatásával azt szorgalmazta, hogy Srebrenicát ugyanolyan különleges jogállású területté kellene nyilvánítani, mint amilyen a Brckói Körzet.
Lapunk ezzel kapcsolatban megkérdezte az Európai Unió boszniai képviseletének vezetőjét. Khaldoun Sinno úgy vélte, egy ilyen döntés esetében minden felet meg kell kérdezni, de a cél az, hogy az új polgármester a város egészének érdekeit képviselje, és akkor senkinek sem lesz oka az aggodalomra. Nem a békét idézik a bosnyák–horvát entitás belső viszonyai sem. A napokban tíz boszniai horvát férfit állított elő háborús bűnök elkövetésének gyanújával a szarajevói nyomozó és védelmi hivatal. A gyanú szerint a lefogottak a délszláv háború idején a horvátok önvédelmi katonaságának tagjaiként az északkelet-boszniai Orasjében mészároltak le szerbeket. Zágráb haragra gerjedt az akció miatt, a boszniai horvát veteránok egyesülete szerint a lefogások a helyi horvátság megfélemlítésére irányulnak. Jó néhány napig tartotta magát az a hír, miszerint Damir Krsticevic horvát védelmi miniszter azért halasztotta el boszniai útját, mert ő is letartóztatástól tart. Végül később a tárcavezető elutazott, s nem esett bántódása.
De mi lesz holnap? A kérdés nemcsak a zágrábi félelmekre vonatkozik, hanem Bosznia jövőjére is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!