Erdogan foggal-körömmel ragaszkodik politikájához

A török elnök próbálja maximálisan kihasználni a számára megadatott zsarolási potenciált.

Törökországnak sem érdeke az egyezmény felrúgása: egyrészt általa hatmilliárd eurós segély áramlik az országba, hogy segítse a menekültek ellátását – magyarázta az elemző. – Ami ennél jelentősebb: Erdogannak fontos, hogy Törökország megkerülhetetlen maradjon a migrációs válság kezelésében – fűzte hozzá.

– Egyelőre csak egy politikai értelemben szimbolikus állásfoglalás van az EP részéről az asztalon, amelyet a bizottság a helyén kezel. Erre utal Brüsszel villámgyorsan kiadott nyilatkozata is, amelyben megerősíti, hogy elkötelezett a Törökországgal megkötött migrációs szerződés mellett – szögezte le Zgut Edit. Az elemző szerint a bizottság részéről sincs politikai akarat az egyébként évek óta teljes paralízisben lévő tárgyalások tényleges befagyasztására.

Azzal kapcsolatban, hogy a török államfő nemrég arról beszélt, az EU-n kívül is van élet, és lehet, hogy inkább Kína és Oroszország felé tesznek lépéseket, az elemző elmondta: szerinte ez is elsősorban a nyomásgyakorlás része, egyfajta jelzés a nyugati partnereknek. – Ez a típusú együttműködés csak a NATO szövetség alternatívájaként fogható fel. Erdogan egyelőre csak lebegteti, hogy Törökország ki is farolhat ebből a kötelékből, ahol egyébként igen beágyazott a szerepe. Ez egyszerre erődemonstráció a nyugati partnereknek és belpolitikai fogyasztásra szánt üzenet a puccs utáni közhangulatban. Részben ugyanezt célozza a halálbüntetésről és az uniós csatlakozásról belengetett népszavazás is – a halálbüntetés visszavezetéséről szóló kezdeményezés eleve kizárttá tenné, hogy Törökországgal tovább tárgyaljon az unió.

Ismeretes, Erdogan nemrég közölte: Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszországot és Kínát is tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezetbe (SESZ). A SESZ egy 2001-ben alapított kormányközi biztonsági szervezet Ázsiában, amelynek elsődleges célja harcolni a radikális iszlám jelentette fenyegetés, valamint az Afganisztánból kiinduló kábítószer-kereskedelem ellen. Tagjai Oroszország, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán. A megfigyelő országok között találni Iránt, Mongóliát, Afganisztánt, valamint még Indiát és Pakisztánt is, de az utóbbi kettőnek 2015-ben már megkezdődött a felvételi folyamata.

Törökország és Fehéroroszország sajátos viszonyban áll a szervezettel, amelynek értelmében részt vehetnek a miniszteri szintű találkozókon, de nincs szavazati joguk. (MTI)

Korábban Egeresi Zoltán Törökország-szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát kérdeztük a keleti fordulat lehetőségéről. A szakember emlékeztetett: a törökök már 2013-ban is felvetették egy orosz–kínai dominanciájú szervezethez való csatlakozás lehetőségét arra hivatkozva, hogy lassan haladnak az uniós tárgyalások. Miután múlt év novemberében a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet Szíria felett, fagyossá vált a török–orosz viszony, ami miatt egy időre értelmét vesztette ez a felvetés. A mostani békülés Ankara és Moszkva között végül ismét megteremtette a lehetőségét annak, hogy a törökök kelet felé forduljanak.

Azonban a szakértő szkeptikus a tekintetben, hogy Törökország komolyan gondolná az uniós csatlakozástól való elállását. Egeresi Zoltán szerint sokkal inkább arról a tudatos török politikáról van most szó, amely a kedvező geopolitikai fekvést kihasználva hol nyugat, hol pedig kelet felé tesz olyan kijelentéseket, amelyekkel a saját tárgyalási pozícióját kívánja erősíteni.

De még ha török részről komoly szándék mutatkozna is a SESZ-hez való csatlakozás iránt, az sem jelentené azt, hogy lemondhatnának Európáról. Ugyanis külkereskedelmük fele az uniós tagállamokkal zajlik.

A török államfő aláírja a halálbüntetés visszaállításáról szóló törvényt, ha a parlament elfogadja. Ezt maga Recep Tayyip Erdogan jelentette ki pénteken egy isztambuli rendezvényen. „A demokrácia tiszteletben tartja az emberek akaratát. A nép pedig halálbüntetést szeretne. Azt mondják, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasítaná a lépést. Engem az nem érdekel” – fogalmazott az államfő.

A július 15-i puccskísérlet után Erdogan nyilvános felszólalásaiban már több alkalommal kilátásba helyezte a kivégzések esetleges újbóli bevezetését, miután hívei a tömegrendezvényeken azt skandálták: „Halálbüntetést!” (MTI)