Erdogan: Törökország Európa terrorellenes bástyája

A török elnök ezért arra kéri a NATO-országokat, hogy számoljanak le a neki nem kedves kurd propagandával.

Az elmúlt hetekben a török kormány egyre gyakrabban hangsúlyozta áldozat szerepét az Európai Unióval még tavasszal megkötött menekültügyi megállapodást felhozva érvként. Erdogan elnök hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy Törökország a védelmi vonal az EU és a terrorizmus között, ha pedig ez a fal leomlik, akkor a terroristák tűzzel és vérrel árasztják el a világot. Erdogan ennek megelőzése érdekében arra kérte az EU- és NATO-tagországokat, hogy lépjenek fel a területükön folytatott terrorpropagandával szemben.

Részletesebben is kifejtette, hogy nem a Szíriában és Irakban tevékenykedő, több európai terrortámadásért felelős Iszlám Államról beszél, hanem a szakadár Kurdisztáni Munkáspártról (PKK). Azzal érvelt, hogy a kurd párt az Európai Unióban is terrorszervezetnek minősül, ezért elfogadhatatlan, hogy szerinte sok ország nemhogy megtűri a szervezetet, de még támogatja is.

Az MTI idézi az Anadolu török állami hírügynökség példáját: augusztusban a PKK helyi szimpatizánsai megemlékezést tartottak Brüsszelben a szeparatisták első, 1984-es törökországi fegyveres támadásáról. A PKK aktívan működik más európai országokban, köztük Németországban, Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Svédországban és Görögországban is – írta az Anadolu.

Az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció Szíriában támogatja a PKK helyi ágát, a Népvédelmi Erők (YPG) kurd milíciát, amit Erdogan nehezményez. Az YPG külföldről kapja a fegyvereit, amelyeknek még a sorozatszámát is tudjuk – jelezte a török elnök. Mint mondta: néhány ország azért nem tekinti terrorszervezetnek az YPG-t, mert az is küzd az Iszlám Állam dzsihadistái ellen. Lehet-e azonban egy terrorista azért jó, mert egy másik terrorista ellen harcol? – tette fel a kérdést Erdogan.

Mindez alatt újabb letartóztatások voltak Törökországban: őrizetbe vették Ahmet Türk kurd politikust, valamint Kurdisztán Artuklu körzetének elöljáróját, Emin Irmakot. Még két hivatalnokot állítottak elő, a vád ugyanaz: terrortámogatás.

Törökország a július 15-i puccskísérletet követően keményen fellép minden általa terrorszervezetnek tartott csoport, így a PKK ellen is. Hiába állítja még a török kormány is azt, hogy az valójában az Erdogan szövetségeséből legnagyobb ellenségesévé váló Fethullah Gülen muzulmán hitszónok és mozgalmának akciója volt. Többször kérték az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Güllen kiadatását, mind ez idáig hiába.

A sikertelen hatalomátvételi kísérlet óta a török kormány módszeres tisztogatásba kezdett: több tízezer hivatalnokot, ügyvédet, katonát, rendőrt és bírót börtönöztek be. Az elmúlt időszakban már az ellenzéki sajtó és pártok embereinek letartóztatása is megkezdődött. Ezt sok uniós és NATO-tagország kritizálta, de csak módjával: Törökország egyrészről fontos szereplője az ISIS elleni háborúnak, valamint márciusban megállapodtak arról az EU-val, hogy visszatartják és -fogadják az Európába tartó Szíriából és Irakból menekülő tömegeket.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken közölte, hogy sok török katona adott be menedékjogi kérelmet azokban az országokban, ahol éppen állomásoznak. Számokról, nevekről és a kérelmek eddigi elbírálásáról nem beszélt. Hétfőn felszólalt a török parlamentben is, elmondta, hogy nem ítéli el az ország tisztogatását a puccs után. Csak arra figyelmeztetett, hogy az eljárásokat törvényesen kell lefolytatniuk.

Erdogan hétfői, EU-nak és NATO-nak címzett bírálatai beillenek a sorba: november elején a török külügyminiszter arról beszélt a svájci sajtónak, hogy elégedetlenek az uniós csatlakozási folyamat sebességével, most vasárnap az elnök már arról beszélt, hogy az EU helyett inkább Oroszország és Kína felé fordulnak.