A sikertelen hatalomátvételi kísérlet óta a török kormány módszeres tisztogatásba kezdett: több tízezer hivatalnokot, ügyvédet, katonát, rendőrt és bírót börtönöztek be. Az elmúlt időszakban már az ellenzéki sajtó és pártok embereinek letartóztatása is megkezdődött. Ezt sok uniós és NATO-tagország kritizálta, de csak módjával: Törökország egyrészről fontos szereplője az ISIS elleni háborúnak, valamint márciusban megállapodtak arról az EU-val, hogy visszatartják és -fogadják az Európába tartó Szíriából és Irakból menekülő tömegeket.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken közölte, hogy sok török katona adott be menedékjogi kérelmet azokban az országokban, ahol éppen állomásoznak. Számokról, nevekről és a kérelmek eddigi elbírálásáról nem beszélt. Hétfőn felszólalt a török parlamentben is, elmondta, hogy nem ítéli el az ország tisztogatását a puccs után. Csak arra figyelmeztetett, hogy az eljárásokat törvényesen kell lefolytatniuk.
Erdogan hétfői, EU-nak és NATO-nak címzett bírálatai beillenek a sorba: november elején a török külügyminiszter arról beszélt a svájci sajtónak, hogy elégedetlenek az uniós csatlakozási folyamat sebességével, most vasárnap az elnök már arról beszélt, hogy az EU helyett inkább Oroszország és Kína felé fordulnak.
