Nyolc évvel ezelőtt a Facebook aktív felhasználóinak száma nagyjából százmillió volt. Ma már közel 1,8 milliárd. A növekedés üteme szédületes, és ami még fontosabb, töretlen. De vajon meddig tartható még fenn a bővülés? Vajon honnan szerzi meg a vállalat tulajdonosa, Mark Zuckerberg a következő egymilliárd embert?
A válasz magától értetődik: új piacokról. Ott van például az éppen óriási népesség-robbanást átélő Afrika, és persze a bolygónk legnépesebb országa, az 1,4 milliárd lakosú Kína. Ám míg a fekete kontinenssel könnyű dolga van a közösségi hálózatnak, hiszen elég, ha az internetet eljuttatja az emberekhez, és nyert ügye van, addig Kína már keményebb diót jelent. Hiszen az országban internetelérés van, csak éppen a cenzúrával nagyon szoros pórázon tartott. És ebbe a „szabad szájú” Facebook már nem fér bele. Ez pedig így patthelyzet. Vagy Peking enged szigorú politikájából, vagy a legnépszerűbb, és egyben legértékesebb közösségi hálózat adja fel a szólásszabadságról vallott elveit. Tippeljen, vajon melyik történt!
A Facebook egy olyan eszköz kifejlesztésén dolgozott, amely lehetővé tette volna Kína számára, hogy cenzúrázhassa a közösségi hálózatot – kotyogta ki néhány korábbi dolgozó a The New York Timesnak. Pontosabban, a cég azt szerette volna elérni, hogy adott földrajzi helyzetben bizonyos híreket, posztokat le lehessen tiltani. Még pontosabban: az eszköz nem magukat a posztokat törölte volna, hanem egy harmadik félnek, például egy külső cégnek tette volna lehetővé, hogy eldönthesse, mi jelenhet meg, és mi nem a felhasználók előtt. Azaz lefordítva, ezáltal elérhetővé válhatna a Facebook Kínában is, úgy, hogy az ország területén bemért felhasználók elé jutó tartalmat egy külső – feltehetőleg állami – kínai cég cenzúrázhatná.
A Facebookon megjelent tartalom eltüntetésére egyébként most is van lehetősége a kormányoknak, és élnek is vele. A statisztikák szerint a tavalyi év júliusa és decembere között 20 országbab több mint 55 ezer bejegyzést blokkoltak – ám külön kérésre.
