Hírportálok beszámolói szerint München Neuperlach nevű városrészében már két éve terveznek egy 160 fős közösségi szállást fiatalkorú menedékkérőknek, de a környék lakóinak egy csoportja tiltakozott a terv ellen, és megtámadta bíróságon az építési engedélyt. Azzal érvelnek, hogy egy óvodával vagy iskolával ellentétben a menekültszállás nem csak hét közben, munkaidőben üzemel, hanem folyamatosan, ezért állandó zajszennyezés fenyegeti a nyugalomra vágyó szomszédokat.
A peren kívüli megállapodás értelmében zajvédő fallal veszik körül a szállást. A telek határán úgynevezett kőkosarakból – kővel töltött acél huzalrácsokból – négy méter magas falat építenek közpénzből.
A lárma talán csak egy kifogás, amelyet azért vettek elő, mert a bíróságon jól lehet érvelni vele, és valójában arról lehet szó, hogy „az emberek egyáltalán nem akarnak menekülteket” a környezetükben – vélekedett Monika Steinhauser, a bajor főváros menekülteket támogató civil szervezeteit összefogó müncheni menekültügyi tanács (Münchner Flüchtlingsrat – MFR) ügyvezetője az N24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
A fal „az integráció ellentéte”, megépítése azt jelenti, hogy azok kerekedtek felül, akik ki akarnak rekeszteni másokat – mondta egy pártonkívüli helyi politikus, Guido Bucholtz a Die Welt című lapnak. Rámutatott, hogy a menedékkérőket és a környékbelieket elválasztó neuperlachi fal magasabb, mint a német fővárost évtizedekig kettészakító határépítmény, a berlini fal, amely 3,6 méter magas volt.
Legutóbb az észak-rajna-vesztfáliai Schwertében történt hasonló eset, ott egy üzem vezetője szögesdrót kerítéssel választotta el a telephelyet a szomszédos menekültszállástól. A városvezetés a felháborodás nyomán jogi lépéseket helyezett kilátásba, végül – október végén – a felek abban állapodtak meg, hogy az úgynevezett gyorstelepítésű drótakadály (gyoda) telepítése helyett hagyományos kerítést építenek.
