A közelmúltban jelentette be a brit kormány és a Buckingham-palota, hogy tavasszal tíz évig tartó felújítási munkálatok kezdődnek az épületegyüttesnél, összesen 369 millió font (több mint 130 milliárd forint) értékben. A felújítás áprilisban kezdődik, úgy bonyolítják, hogy a kilencvenéves II. Erzsébet ne kényszerüljön elhagyni a London közepén fekvő palotát, ahol heti két-három napon hivatali teendőit végzi. A felújításra mindenképp szükség van, ugyanis – miként a szintén hamarosan renoválandó parlamenti épület esetében – annyira elöregedtek az elektromos és vízvezetékek, hogy megnőtt a beázások és tűzesetek kockázata. Ez pedig nemcsak az épület, hanem az ott tárolt Királyi Gyűjtemény (Royal Collection) nevű művészeti anyag miatt is borzasztó lenne. A költségeket ekképpen fedezik: befizeti teljes bevételét a brit költségvetésbe a Crown Estate, az a cégcsoport, amely a királyi birtokokat, ingatlanokat és más befektetéseket kezeli – ennek 15 százalékát kapja vissza a királyi család (ún. Sovereign Grant), amelyet most most ideiglenesen 25 százalékra emelnek.
Természetesen a felújítás és a magas költségek sokak felháborodását kiváltották. A Republikánus Mozgalom közleményben követelte az adófontok felhasználásának kivizsgálását és feltárását – ezt nehezítheti, hogy az uralkodó nem köteles érdemi választ adni közérdekűadat-igénylésre. Szerintük az uralkodócsalád hozzáállása nem változik: „ők használják, mi pedig fizetjük” a királyi ingatlanokat. Korábban egyébként már bejelentették, II. Erzsébet halála után népszavazási kezdeményezést nyújtanak be a köztársasággá válás érdekében. A The Business Insider brit kiadása is a kritizálók oldalára állt: állítása szerint tanácsadói díjakra máris 600 ezer fontot költöttek adófizetői pénzből a felújítás előkészítésére. Idéznek egy netes aláírásgyűjtést is (cikkünk írásakor 143 ezren szignózták virtuálisan), amelyet annak érdekében indítottak, hogy a királyi család fizesse a Buckingham-palota felújítását. Még a munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminisztere, John McDonell is felült erre a vonatra: a BBC-nek azt mondta, nem utasítaná vissza a csekket, ha II. Erzsébet úgy gondolná, neki is be kellene szállnia a finanszírozásba.
Más kérdés, hogy tényleg a királyi család fizeti majd a felújítást: egy független, tényeket ellenőrző brit civil szervezet, a Full Fact számításai szerint a Crown Estate – az elmúlt tíz év bevételei alapján – képes lesz állni a költségeket. Ugyanígy okoskodott a Forbes vendégszerzője, Tim Worstall is, aki szerint ugyan átfolyik majd a kincstáron a Crown Estate profitja, mielőtt a Sovereign Grantbe ömlene, de ettől még nem lesz közpénz jellege. Hasonlóan vélekedett a kérdésben a Royal Central nevű monarchista portál publicistája, Benjamin Knights is, amely az alábbi címmel tette helyre a republikánusokat: „Egyetlen adófizető állja majd a Buckingham-palota felújítási költségeit: a királynő”.
A 775 szobás Buckingham-palota 1703-ban épült, 1837 óta szolgál királyi lakhelyként. Hatalmas őspark veszi körül London szívében. Legutóbb hatvannégy éve, 1952-ben esett át alapos, ám nem teljes körű tatarozáson, abban az évben, amikor II. Erzsébet trónra lépett.
