Hamarosan eldől az aleppói csata

Washington bénultsága is hozzájárulhat a harctér átrendeződéséhez.

Zord Gábor László
2016. 11. 29. 17:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sorra esnek el Aleppó felkelők ellenőrizte negyedei, miután a Szíriai Arab Hadsereg, a libanoni Hezbollah és a palesztin Liva al-Kudsz nevű félkatonai szervezet közös támadást indított a lázadók által ellenőrzött keleti városrészek ellen. Így az elmúlt egy hét során a kormányhoz hű erők a felkelők kezén lévő városrészek több mint 40 százalékát foglalták el, és továbbra is erőteljesen szorítják dél felé a lázadókat.

Oroszország 2015. szeptemberi, Törökország 2016. augusztusi nyílt katonai beavatkozását követően, valamint az elsősorban amerikai támogatású helyi kurd erők térnyerésének köszönhetően alaposan átrendeződött, illetve átrendeződőben van a 2011 eleje óta dúló szíriai konfliktus térképe. Mindehhez alighanem hozzájárul az elnökválasztás utáni, beiktatás előtti washingtoni politika tétlensége, a még hivatalban lévő elnök, Barack Obama úgynevezett béna kacsa állapota is.

Az Aleppó bekerítéséért vívott csata június 25-én kezdődött, ekkor a déli összekötő sáv még a kormányerők kezén volt. A városba vezető Castello út elvágása volt akkor a tét, amire csak véres összecsapások után, július 17-én került sor, miután a Tigris Alakulatok a libanoni Hezbollah harcosainak segítségével teljes ellenőrzésük alá vonták „a halál útját”. A következő hetekben a kormányerők folyamatosan szűkítették az ostromgyűrűt, ebbe már a kurdok is beszálltak, akik a Népvédelmi Egységekkel valamelyest ki is terjesztették a területeiket.

Csakhogy július 31-én a lázadók óriási erővel célba vették az 1070. számú lakónegyedet és a katonai komplexum környékét, amelyen át korábban éppen a kormányerők ellátási vonala húzódott. A támadás intenzitását jelzi, hogy a lázadók – akiknek tekintélyes részét az iszlamisták adják – nyolc-tízezer harcost, 95 tankot mozgósítottak, rakéták százait vetették be, sőt nagyszámú öngyilkos terroristával vették célba a kormányerők állásait. A lázadók végül augusztus 6-án űzték el a hadsereget erről a területről, ekkor már úgy tűnt, csak idő kérdése, mikor kerül a kezükre Szíria egykori gazdasági fővárosa.

De nem késett sokáig a kormányerők támadása: az orosz légierő innentől szüntelenül bombázta a területet elfoglaló lázadókat, akik viszont hosszú hetekig szívósan tartották a vonalaikat. Augusztus közepére így már 548 kormánypárti katona halt meg ezért a pár négyzetkilométerért, a lázadók veszteségei még ennél is nagyobbak voltak, ők 898 harcossal lettek kevesebben.

A döntő fordulatot végül az hozta el, hogy a szíriai hadsereg visszafoglalta a Szíriatel magaslatot déli irányból, majd az Umm Kara domb következett, ahová korábban az iszlamisták fészkelték be magukat. Utóbbi azért volt különösen fontos, mert innen a kormányerőknek már rálátásuk nyílt a lázadók állásaira. Az összecsapásra jellemző, hogy az al-Kaida szíriai fiókszervezete, az an-Núszra Front – amely újabban csak Dzsabhat Fatah as-Samnak nevezi magát, hogy „szalonképesebb” legyen – azt jelentette ekkor, hogy megölték Szuhejl al-Hasszánnak, vagyis a Tigris Alakulatok vezetőjének két testőrét.

Az Aszad-párti erők kitartó előrenyomulása végül meghozta az eredményt. Ezért viszont óriási árat kellett fizetniük: öt nap alatt 140 embert veszítettek, míg a másik oldalon 114-en estek el szeptember 4-ig. Az Aleppó körüli gyűrű azonban újra bezárult, ami után a város nyugati részét vették tűz alá a lázadók, az elvesztett területeket végül a kormányerők mind visszafoglalták.

A mostani offenzíva, melyben részt vállalnak a szövetségesek, Oroszország és Irán is, november közepén vette kezdetét. Akkor az ellenzéki harcosok, illetve a lakosság még elhagyhatta volna a várost, de csak néhány százan éltek, élhettek a lehetőséggel a keleti városrészben maradt, súlyos helyzetben lévő mintegy negyedmillió ember közül. Ezúttal viszont már több tízezres menekülthullámról érkeztek jelentések.

A fejlemények értékelésének alapkérdése, hogy az iszlamista an-Nuszra Frontra alapuló, az Egyesült Államok térségi szövetségeseinek támogatását bíró ellenállás, mely eddig sikerrel védte Kelet-Aleppót, most miért nem képes a szükséges erőkifejtésre. Ellátásának ellehetetlenülése, megvonása ebben éppúgy szerepet játszhat, mint a külső hatalmi szereplők közötti alku, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem messze ide, a török hadsereg és az általuk támogatott szíriai ellenzéki csoportok északról folyamatosan nyomulnak előre, magabiztosan elválasztva egymástól a török határ menti, kurd kézen lévő területeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.