De nem késett sokáig a kormányerők támadása: az orosz légierő innentől szüntelenül bombázta a területet elfoglaló lázadókat, akik viszont hosszú hetekig szívósan tartották a vonalaikat. Augusztus közepére így már 548 kormánypárti katona halt meg ezért a pár négyzetkilométerért, a lázadók veszteségei még ennél is nagyobbak voltak, ők 898 harcossal lettek kevesebben.
A döntő fordulatot végül az hozta el, hogy a szíriai hadsereg visszafoglalta a Szíriatel magaslatot déli irányból, majd az Umm Kara domb következett, ahová korábban az iszlamisták fészkelték be magukat. Utóbbi azért volt különösen fontos, mert innen a kormányerőknek már rálátásuk nyílt a lázadók állásaira. Az összecsapásra jellemző, hogy az al-Kaida szíriai fiókszervezete, az an-Núszra Front – amely újabban csak Dzsabhat Fatah as-Samnak nevezi magát, hogy „szalonképesebb” legyen – azt jelentette ekkor, hogy megölték Szuhejl al-Hasszánnak, vagyis a Tigris Alakulatok vezetőjének két testőrét.
Az Aszad-párti erők kitartó előrenyomulása végül meghozta az eredményt. Ezért viszont óriási árat kellett fizetniük: öt nap alatt 140 embert veszítettek, míg a másik oldalon 114-en estek el szeptember 4-ig. Az Aleppó körüli gyűrű azonban újra bezárult, ami után a város nyugati részét vették tűz alá a lázadók, az elvesztett területeket végül a kormányerők mind visszafoglalták.
A mostani offenzíva, melyben részt vállalnak a szövetségesek, Oroszország és Irán is, november közepén vette kezdetét. Akkor az ellenzéki harcosok, illetve a lakosság még elhagyhatta volna a várost, de csak néhány százan éltek, élhettek a lehetőséggel a keleti városrészben maradt, súlyos helyzetben lévő mintegy negyedmillió ember közül. Ezúttal viszont már több tízezres menekülthullámról érkeztek jelentések.
A fejlemények értékelésének alapkérdése, hogy az iszlamista an-Nuszra Frontra alapuló, az Egyesült Államok térségi szövetségeseinek támogatását bíró ellenállás, mely eddig sikerrel védte Kelet-Aleppót, most miért nem képes a szükséges erőkifejtésre. Ellátásának ellehetetlenülése, megvonása ebben éppúgy szerepet játszhat, mint a külső hatalmi szereplők közötti alku, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem messze ide, a török hadsereg és az általuk támogatott szíriai ellenzéki csoportok északról folyamatosan nyomulnak előre, magabiztosan elválasztva egymástól a török határ menti, kurd kézen lévő területeket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!