Információs háborút indítottak volna az oroszok?

Az információs háború katonai konfliktusnak készítheti elő a terepet, Európát azonban nem fenyegeti Moszkva.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem érdemes figyelmen kívül hagyni ezt a technikát, hiszen az ukrajnai, valamint a szíriai háború is megmutatta, hogy az információs háború előkészíti a terepet a katonai háborúnak. A kijevi forradalom előtt például kimutatható volt a Moszkva által működtetett propagandaoldalakon, hogy az ukránellenes tartalom drasztikusan megemelkedett. Ugyanez volt a helyzet Szíria esetében is, az oroszok Aszad melletti beavatkozását megelőzően ugyanis elöntötték ezeket a médiumokat a szíriai diktátort támogató cikkek.  

A konferencia résztvevői szerint ugyanakkor más célja van Moszkvának a NATO, illetve az Európai Unió keleti tagállamaiban. „Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni a NATO-t, szó sincs katonai beavatkozás előkészítéséről, a Kreml ugyanis tudja, sokkal gyengébb hadsereggel rendelkeznek, mint a NATO” – fejtette ki Rácz András, a Finn Külügyi Intézet tudományos résztvevője. „Bármennyire is furcsa, az oroszok ezekkel a lépésekkel valójában védekeznek, azt akarják ugyanis elérni, hogy a félrevezető információkkal összezavarják a nyugati társadalom alap értékrendjét, ezáltal pedig meggyengítsék a NATO-t és az Uniót” – fogalmazott.

Moszkva a legjobb védekezés a támadás elvét követve például olyan dezinformációs oldalakat működtet, amelyek egyszerre állítják, hogy a NATO képtelen megvédeni Európát, valamint hogy az észak-atlanti katonai szövetség kifejezetten agresszív politikát folytat. Nem az a cél tehát, hogy az egyik vagy másik vélemény rögzüljön az emberek fejében, hiszen ezek ellentmondanak egymásnak, hanem az, hogy zavar legyen, és elbizonytalanodjanak az emberek. Ugyanez a helyzet a menekültekkel kapcsolatos rémhírek esetében is. Szlovákiában például korábban elterjedt, hogy 5000 menekült van az egyik falu szélén, a helyieket pedig végül csak a belügyminiszter tudta meggyőzni, hogy valójában az egész országban nincs ennyi migráns.

A problémát felismerték az Európai Unión és a NATO-n belül is, azonban közös megoldási terv nem létezik, a nemzetállamok saját maguk igyekeznek valahogyan küzdeni.

Márpedig valamit mindenképpen tenni kell, a kelet-európai országokban ugyanis megerősödtek azok a vélemények, amelyek szkeptikusak az Európai Unióval, a NATO-val, illetve demokráciával kapcsolatban. A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalom ugyanakkor nem húz a kelet felé, mindössze 6 százalék sorolná oda az országot, és a legtöbben (32 százalék) kelet és nyugat közöttinek tartja Magyarországot.

A konferencián a lehetséges megoldások között felmerült a dezinformációs oldalak betiltása, azonban a résztvevők – köztük Panyi Szabolcs, az Index újságírója, valamint Feledy Botond külpolitikai szakértő – egyetértettek abban, hogy ennek ellentétes hatása lenne. Ha ugyanis betiltanák például a Hídfő.ru nevű magyar nyelvű portált, akkor következő órában újat indítanának helyette, az itthoni demokráciaszint viszont csökkenne.

Sokkal hatásosabb lehet a demokratikus eszközök igénybevétele, például az oktatás során meg kellene tanítani arra a diákokat, hogy az olvasott információkat ne mindenféle kritika nélkül fogadják be. Ennek a gondolatnak a terjesztésében segíthetnének a civil szervezetek is, amelyeket szintén támogatni kellene.

Az erő tehát nem megoldás, jól mutatja ezt Finnország példája is. Az országról korábban elterjedt a hír, hogy 9000 tartalékost mozgósít, és háborúra készül Oroszország ellen. Mindez a –  jelentős alkoholfogyasztással járó – tavaszünnep másnapján, ennek ellenére a legtöbb ember magától, mindenféle kormányzati felkérés nélkül terjeszteni kezdte a Facebookon, hogy a hír hamis.

Sok múlik egyébként a közösségi oldalak működésén is, a Facebook például Donald Trump amerikai elnök választási győzelme után bejelentette, hogy felülvizsgálja a dezinformációs oldalak megjelenéseit.

Az államnak leginkább olyan szerep jutna, hogy a saját eszközeivel folyamatosan követnie kellene az ilyen oldalak működését, majd az így szerzett adatokat publikussá kellene tennie.  

Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője, Grigorij Meseznikov, a szlovák Institute for Public Affairs elnöke, valamint Yevhen Fedchenko ukrán oknyomozó újságíró beszélgetéséből a konferencián kiderült, hogy az orosz befolyás elsősorban a kijevi forradalom után erősödött fel Kelet-Közép-Európában. Az információs háborún túl Moszkva azonban arra is törekszik, hogy befolyásoljon bizonyos politikusokat, akik Moszkva-barát üzenetekkel legitimmé tehetik az orosz politikát. Ez Magyarország esetében – a konferencián részt vevő politikusok szerint – érinti a Fidesz, valamint a Jobbik politikusait is. Ungár Péter LMP-s politikus szerint például a Jobbik Moszkva-függősége tetten érhető minden Oroszországgal kapcsolatos megnyilvánulásukban. A krími választásoknál például a párt önként kiment ellenőrizni a voksolás tisztaságát, majd azt állították, hogy minden rendben ment.

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint a Fidesz oroszpártisága leginkább a paksi beruházásban mutatkozik meg, amely 21 éves, 3 ezer milliárd forintos hitellel valósul meg. Szerinte nem igaz az a gyakran hangoztatott érv sem, miszerint az energiafüggőség miatt rá van kényszerítve a mindenkori kormány, hogy együttműködjön Moszkvával. A modern európai vezetékhálózatok ugyanis képesek ellensúlyozni ezt a függőséget, Magyarországnak tehát már nem kell félnie attól, hogy Putyin elzárja a gázt.  

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa szerint az orosz befolyás növekedése elsősorban politikai veszélyt jelent, szerinte kulturálisan nem kell attól tartani, hogy a magyarok keletre húznának. „Azt kell elmagyaráznunk az embereknek, hogy nem csak a katonák vehetik el a függetlenségünket, hanem titkosszolgálati emberek, gazdasági szereplők is, akik már beépültek a magyar politikába” – fogalmazott.

Ara-Kovács Attila DK-s politikus úgy vélte, az elmúlt években jelentősen csökkent a külföldi országok  bizalma Magyarországgal szemben. Állítása szerint a moszkvai brit és német nagykövetség munkatársai utasítást kaptak, hogy szenzitív információt ne osszanak meg  magyar diplomatákkal, miután túl nagy az esélye annak, hogy továbbadják Oroszországnak. „Nem tudom, hogy igaz-e ez az információ, de már önmagában az is rossz jel, hogy ez felmerülhet” – mondta.

A konferencia szervezői egyébként hangsúlyozták, hogy nem oroszellenes hangulatot akartak kelteni, mindössze az orosz befolyás jelenlétére, valamint annak következményeire akartak rávilágítani.

A meghívóban előadóként a Fidesz részéről Németh Zsolt szerepelt, de ő végül a NATO rendezvényén vett részt. A rendezvényre a Jobbikot nem hívták meg a szervezők. Mint lapunk kérdésére elárulták, azért, mert csak azokat a politikusokat invitálták, akik kritikusak az orosz befolyással szemben, és foglalkoztak ezzel a témával.