Információs háborút indítottak volna az oroszok?

Az információs háború katonai konfliktusnak készítheti elő a terepet, Európát azonban nem fenyegeti Moszkva.

Lőrincz Tamás
2016. 11. 17. 15:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem érdemes figyelmen kívül hagyni ezt a technikát, hiszen az ukrajnai, valamint a szíriai háború is megmutatta, hogy az információs háború előkészíti a terepet a katonai háborúnak. A kijevi forradalom előtt például kimutatható volt a Moszkva által működtetett propagandaoldalakon, hogy az ukránellenes tartalom drasztikusan megemelkedett. Ugyanez volt a helyzet Szíria esetében is, az oroszok Aszad melletti beavatkozását megelőzően ugyanis elöntötték ezeket a médiumokat a szíriai diktátort támogató cikkek.  

A konferencia résztvevői szerint ugyanakkor más célja van Moszkvának a NATO, illetve az Európai Unió keleti tagállamaiban. „Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni a NATO-t, szó sincs katonai beavatkozás előkészítéséről, a Kreml ugyanis tudja, sokkal gyengébb hadsereggel rendelkeznek, mint a NATO” – fejtette ki Rácz András, a Finn Külügyi Intézet tudományos résztvevője. „Bármennyire is furcsa, az oroszok ezekkel a lépésekkel valójában védekeznek, azt akarják ugyanis elérni, hogy a félrevezető információkkal összezavarják a nyugati társadalom alap értékrendjét, ezáltal pedig meggyengítsék a NATO-t és az Uniót” – fogalmazott.

Moszkva a legjobb védekezés a támadás elvét követve például olyan dezinformációs oldalakat működtet, amelyek egyszerre állítják, hogy a NATO képtelen megvédeni Európát, valamint hogy az észak-atlanti katonai szövetség kifejezetten agresszív politikát folytat. Nem az a cél tehát, hogy az egyik vagy másik vélemény rögzüljön az emberek fejében, hiszen ezek ellentmondanak egymásnak, hanem az, hogy zavar legyen, és elbizonytalanodjanak az emberek. Ugyanez a helyzet a menekültekkel kapcsolatos rémhírek esetében is. Szlovákiában például korábban elterjedt, hogy 5000 menekült van az egyik falu szélén, a helyieket pedig végül csak a belügyminiszter tudta meggyőzni, hogy valójában az egész országban nincs ennyi migráns.

A problémát felismerték az Európai Unión és a NATO-n belül is, azonban közös megoldási terv nem létezik, a nemzetállamok saját maguk igyekeznek valahogyan küzdeni.

Márpedig valamit mindenképpen tenni kell, a kelet-európai országokban ugyanis megerősödtek azok a vélemények, amelyek szkeptikusak az Európai Unióval, a NATO-val, illetve demokráciával kapcsolatban. A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalom ugyanakkor nem húz a kelet felé, mindössze 6 százalék sorolná oda az országot, és a legtöbben (32 százalék) kelet és nyugat közöttinek tartja Magyarországot.

A konferencián a lehetséges megoldások között felmerült a dezinformációs oldalak betiltása, azonban a résztvevők – köztük Panyi Szabolcs, az Index újságírója, valamint Feledy Botond külpolitikai szakértő – egyetértettek abban, hogy ennek ellentétes hatása lenne. Ha ugyanis betiltanák például a Hídfő.ru nevű magyar nyelvű portált, akkor következő órában újat indítanának helyette, az itthoni demokráciaszint viszont csökkenne.

Sokkal hatásosabb lehet a demokratikus eszközök igénybevétele, például az oktatás során meg kellene tanítani arra a diákokat, hogy az olvasott információkat ne mindenféle kritika nélkül fogadják be. Ennek a gondolatnak a terjesztésében segíthetnének a civil szervezetek is, amelyeket szintén támogatni kellene.

Az erő tehát nem megoldás, jól mutatja ezt Finnország példája is. Az országról korábban elterjedt a hír, hogy 9000 tartalékost mozgósít, és háborúra készül Oroszország ellen. Mindez a –  jelentős alkoholfogyasztással járó – tavaszünnep másnapján, ennek ellenére a legtöbb ember magától, mindenféle kormányzati felkérés nélkül terjeszteni kezdte a Facebookon, hogy a hír hamis.

Sok múlik egyébként a közösségi oldalak működésén is, a Facebook például Donald Trump amerikai elnök választási győzelme után bejelentette, hogy felülvizsgálja a dezinformációs oldalak megjelenéseit.

Az államnak leginkább olyan szerep jutna, hogy a saját eszközeivel folyamatosan követnie kellene az ilyen oldalak működését, majd az így szerzett adatokat publikussá kellene tennie.  

Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője, Grigorij Meseznikov, a szlovák Institute for Public Affairs elnöke, valamint Yevhen Fedchenko ukrán oknyomozó újságíró beszélgetéséből a konferencián kiderült, hogy az orosz befolyás elsősorban a kijevi forradalom után erősödött fel Kelet-Közép-Európában. Az információs háborún túl Moszkva azonban arra is törekszik, hogy befolyásoljon bizonyos politikusokat, akik Moszkva-barát üzenetekkel legitimmé tehetik az orosz politikát. Ez Magyarország esetében – a konferencián részt vevő politikusok szerint – érinti a Fidesz, valamint a Jobbik politikusait is. Ungár Péter LMP-s politikus szerint például a Jobbik Moszkva-függősége tetten érhető minden Oroszországgal kapcsolatos megnyilvánulásukban. A krími választásoknál például a párt önként kiment ellenőrizni a voksolás tisztaságát, majd azt állították, hogy minden rendben ment.

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint a Fidesz oroszpártisága leginkább a paksi beruházásban mutatkozik meg, amely 21 éves, 3 ezer milliárd forintos hitellel valósul meg. Szerinte nem igaz az a gyakran hangoztatott érv sem, miszerint az energiafüggőség miatt rá van kényszerítve a mindenkori kormány, hogy együttműködjön Moszkvával. A modern európai vezetékhálózatok ugyanis képesek ellensúlyozni ezt a függőséget, Magyarországnak tehát már nem kell félnie attól, hogy Putyin elzárja a gázt.  

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa szerint az orosz befolyás növekedése elsősorban politikai veszélyt jelent, szerinte kulturálisan nem kell attól tartani, hogy a magyarok keletre húznának. „Azt kell elmagyaráznunk az embereknek, hogy nem csak a katonák vehetik el a függetlenségünket, hanem titkosszolgálati emberek, gazdasági szereplők is, akik már beépültek a magyar politikába” – fogalmazott.

Ara-Kovács Attila DK-s politikus úgy vélte, az elmúlt években jelentősen csökkent a külföldi országok  bizalma Magyarországgal szemben. Állítása szerint a moszkvai brit és német nagykövetség munkatársai utasítást kaptak, hogy szenzitív információt ne osszanak meg  magyar diplomatákkal, miután túl nagy az esélye annak, hogy továbbadják Oroszországnak. „Nem tudom, hogy igaz-e ez az információ, de már önmagában az is rossz jel, hogy ez felmerülhet” – mondta.

A konferencia szervezői egyébként hangsúlyozták, hogy nem oroszellenes hangulatot akartak kelteni, mindössze az orosz befolyás jelenlétére, valamint annak következményeire akartak rávilágítani.

A meghívóban előadóként a Fidesz részéről Németh Zsolt szerepelt, de ő végül a NATO rendezvényén vett részt. A rendezvényre a Jobbikot nem hívták meg a szervezők. Mint lapunk kérdésére elárulták, azért, mert csak azokat a politikusokat invitálták, akik kritikusak az orosz befolyással szemben, és foglalkoztak ezzel a témával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.