Többéves diplomáciai huzavonát követően újabb korrupcióval vádolt tisztviselőt adott ki Kínának az Egyesült Államok. Az állami televízió minap a pekingi repülőtérről bejelentkezve, élő adásban közvetítette, ahogyan a hatóságok őrizetbe veszik a 2003-ban a Nyugatra szökött Jang Hsziu-csut (Yang Xiuzhu). Ahogyan arról az MTI beszámolt, a kelet-kínai Vencsou (Wenzhou) város építésügyi hivatalának egykori igazgatóhelyettese azt követően menekült el Kínából, hogy felmerült a gyanú: pozíciójával visszaélve 40 millió dollár közpénzt sikkasztott el. Az Interpol vörös körözési listáján is szereplő Jang hazatérése nem érte váratlanul a közvéleményt. Pár héttel ezelőtt ugyanis a kínai sajtóban már kiszivárgott a hír, hogy az Egyesült Államok öt korrupcióval vádolt tisztviselőt, köztünk Jangot adhatja ki Peking kérésére.
Kínának azonban – ahogyan arról a korábbi értesülések megjelenésekor lapunk beszámolt –, a nyugati demokráciákkal nincs kiadatási megállapodása. Ezért csak lassú diplomáciai és igazságügyi együttműködés útján tudja a Nyugatra szökött tisztviselőket Peking hazaszállíttatni, márpedig a korrupciós vádak elől menekülők első számú célországai éppen az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália. A nyugati országok a nemzetközi jogokra hivatkozva vonakodnak engedni a kínai hatóságok megkeresésének, hiszen Kína akár halálbüntetést is kiróhat, miközben a demokratikus államok nem tartják kizártnak a büntetőperek politikai motiváltságát sem. Mindeközben a korrupciós ügyekre érzékeny kínai közvélemény a vezetéstől eredményeket vár el. 2012-es hatalomra kerülése után ugyanis Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök elsőként a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára, mivel
16-18 ezerre tehető azoknak a volt tisztségviselőknek a száma, akik sikkasztás útján összesen 140 milliárd dollárt menekíthettek külföldre.
A Nyugatra menekült, esetenként hírhedten korrupt politikusok ügyeiben azonban sokáig nem történt áttörés. Ahogyan arról az MTI mai tudósítása is beszámolt, jelentős előrelépést hozott, amikor Peking 2015 áprilisában Sky Net néven a tengerentúlra szökött gazdasági bűnözők hazaszállításának céljával kampányt indított. Ennek eredményeként 2015 áprilisában az Interpol körözési listára vette a Peking által legjobban keresett száz szökevényt, s pár hónappal később az Egyesült Államok átadta a lista szerint 37 ott tartózkodó vádlottak egyikét.
Bár Jang Hsziu-csu őrizetbe vétele okkal szolgáltat majd muníciót a Kínai Kommunista Párt antikorrupciós kampányához, mégsem a már hetvenéves nő áll a pekingi körözési lista dobogóján. A kínai közvélemény egyik különösen gyűlölt alakja ugyanis a jelenleg az Egyesült Államokban élő dollármilliomos üzletember, Ling Van-cseng (Ling Wangcheng). Bár Ling maga nem vállalt politikai tisztséget, bátyja a korábbi államelnök, Hu Csin-tao kabinetfőnökeként szolgált. Ez pedig bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy az egykori kabinetfőnök Ling Csi-hua (Ling Jihua) az új vezetés által meghirdetett korrupcióellenes harc egyik legnagyobb fogásává vált: az idén júliusban sikkasztás és hazaárulás bűntette miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a bíróság. A Kínai Kommunista Párt azonban a bebörtönzött Ling öccsét is kézre kerítené, mondván, a korrupciós ügyekben a testvérpár közösen vett részt. Az Egyesült Államokba távozott üzletember iránt azonban nem csak a kínai közpénzen időközben vásárolt házak és golfpályák miatt érdeklődik Peking. A The New York Times korábbi cikke szerint ugyanis Ling a kínai politikai elit legféltettebb titkait ismerheti. Ha a többszörös kérés ellenére Washington megadja neki a menekültstátust, úgy a pekingi diplomácia csúfos kudarcot könyvelhet el.
