Kőkemény ellenfelet kapott a szélsőjobb

Több ponton is hasonlítanak a mérsékelt Francois Fillon gondolatai Marine Le Penékéhez.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Fillon és Le Pen nem állna egymással szemben egy sor kérdésben. Főleg a gazdasági elképzeléseik különböznek: míg a Nemzeti Front vezére a társadalom alsóbb rétegeinek érdekeit szem előtt tartva állami beavatkozáson, protekcionizmuson és globalizációellenességen alapuló, alapvetően baloldali politikát hirdet, addig Fillon pont ennek ellenkezőjét. A már többször is a néhai brit miniszterelnökhöz, Margaret Thatcherhez hasonlított Fillon szabadpiaci reformokat vezetne be, csökkentené az állami kiadásokat és a közszférában dolgozók számát.

Bár Le Penék azzal támadják Fillont, hogy a gazdagok, a globalizáció nyerteseinek elnöke lenne, a Köztársaságiak jelöltjének mégis van még egy nagy előnye. Ellentétben Sarkozyvel vagy Juppével, az ötgyermekes, nyugodt és megfontolt, 62 éves Fillont eddig elkerülték a nagyobb botrányok. Míg Sarkozyt többször is megvádolták tiltott pártfinanszírozási ügyekben, Juppét pedig 2004-ben hasonló okok miatt felfüggesztett börtönbüntetésre is ítélték, addig Fillon csendben, nagyobb incidensek nélkül tette a dolgát. Nem hiába nevezte őt Marion Maréchal-Le Pen, a Le Pen-dinasztia legfiatalabb politizáló tagja a rájuk nézve legveszélyesebb aspiránsnak.

Mindezek mellett sok múlhat azon is, hogy a Nemzeti Front jövőre képes lesz-e átlépni a saját árnyékát. Bár a párt Franciaországban megnyerte a legutóbbi, 2014-es európai parlamenti választásokat, sokak szerint ez inkább a franciák „euro-kiábrándultságáról” szólt, és ebből még nem következik, hogy kormányképes erőnek tartanák Le Penéket. Ennek jele az is, hogy a tavalyi regionális választásokon, az elnökválasztás előtti utolsó nagy megméretésen a radikális alakulat nagyon kikapott, a 13 régió közül egyetlenegyben sem sikerült győznie. Ez részben annak is köszönhető, hogy amelyik választáson második fordulót is tartanak a két legeredményesebb jelölt között – márpedig az elnökválasztás ilyen lesz –, ott a jobbközép és a szocialisták szavazói kölcsönösen segítik azt a fősodorhoz tartozó politikust, aki a Nemzeti Front jelöltjével szemben áll.