Mint azt Selda Cimen elmondta, a tárgyalások alapvetően hat fejezetet érintenek. Az adminisztráció, a hatalom megosztása, az uniós ügyek, a tulajdon és a gazdaság kérdésében lényegében már egyetértés van. A problémát elsősorban a területi követelések, a biztonsági ügyek jelentik. A görög ciprióták ugyanis szeretnének visszakapni bizonyos részeket, melyeket az 1974-es török beavatkozás során elvesztettek. A déli tervek a jelenlegi nagyjából 37 százalékos török arányt 25 százalékra csökkentenék, míg az északiak a területek 29 százalékával egyeznének ki. Emellett a görög oldal azt követeli, hogy a török csapatok elhagyják a szigetet, mondván egy uniós országnak nincs szüksége egy harmadik hatalom gyámkodására (érdekes módon a brit jelenlét ennyire nem zavarja őket). A török fél ezzel szemben megőrizné önállóságát, és nem szívesen mondana le Ankara óvó kezéről, ami persze nemcsak katonai, de gazdasági téren is megnyilvánul.
###HIRDETES2###
Ciprus 1974-ben szakadt két részre, mikor a sziget déli részén többségben lévő görögök a görögországi junta támogatásával államcsínyt hajtottak végre, melynek végső célja az ország Görögországhoz csatolása volt. A török lakosság védelme érdekében Törökország nem sokkal később partra szállt, és megbuktatta az államcsínyt, közben több ezer ciprusit űzött el otthonából. A sziget északi része, területének mintegy 37 százaléka a puccs bukása ellenére is török megszállás alatt maradt. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot 1983-ban kiáltották ki, azonban önállóságát csak Törökország ismeri el. (MN)
