Még meghiúsulhat a brexit

A legfelsőbb bíróság kimondta, a kilépést nem lehet parlamenti szavazás nélkül megindítani.

Nem indíthatja meg a kilépési eljárást a brit kormány a parlament bevonása nélkül. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szerinti uniós kiválásról csak a választott képviselők szavazhatnak – idézi a brit legfelsőbb bíróság csütörtöki döntését a The Independent.

Ez pedig nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy tarthatatlanná válik Theresa May konzervatív miniszterelnök ütemezése, hogy már jövő márciusban megindítsák a kilépési eljárást. Így ugyanis a képviselők döntésén múlik, hogy egyáltalán elindulhat-e a brexit, és a távozás feltételeit is közösen kell megtárgyalnia a parlamentnek. A késés gyakorlatilag borítékolható, főként annak fényében, hogy May és a kormány közölte a bírósággal, fellebbeznek a döntés ellen, az új ítélet pedig a jövő év elejére születhet meg, de nagyon kicsi az esély arra, hogy megmásítsák a mostani állásfoglalásukat.

Mostani indoklásuk szerint az Egyesült Királyság törvényei kimondják, hogy a parlament – még a kormánytól is – független, és a testület a legfőbb döntéshozó szerv. A népszavazás nem írja felül a képviselők lelkiismereti meggyőződését. Ráadásul a legfelsőbb bíróság szerint az Európai Unió jogrendje pedig nem határoz arról, hogy kinek van joga megindítani a kilépési eljárást. A Lisszaboni Szerződés szerint az adott ország alkotmányos rendje a mérvadó, ami pedig a testület első érvére utal vissza.

Nagy bajban van tehát May, akinek nemcsak hogy a kilépést kellene levezényelnie, de annak feltételeit is át kéne vernie a parlamenten. Így például azt, hogy az Egyesült Királyság tagja marad-e a szabadkereskedelmi övezetnek, vagy azt, milyen feltételek mellett valósulhat meg az EU-s állampolgárok letelepedése. Ezért is tűnt nagyon szűk határidőnek a 2017. márciusi indulás, hogy 2019 áprilisára az ország már biztosan elhagyja az államszövetséget.

A legfelsőbb bíróság döntése miatt viszont teljesen elbukhat a brexit. A brit törvényhozásban ugyanis a képviselők nagyobbik része maradáspárti: a bremain és a brexit támogatóinak aránya 454 a 146-hoz a legutóbbi becslések szerint. Várhatóan sok képviselő tiszteletben tartaná a júniusi népszavazás eredményét, ahol 52 százalékkal nyertek a távozáspártiak, de az szinte biztos, hogy a többség ott fúrná meg a procedúrát, ahol csak tudná.

Ez pedig két forgatókönyvet valószínűsít, ha a legfelsőbb bíróság nem ad helyt Mayék fellebbezésének:

Elemzők szerint, ha utóbbit egy, a bremain mellett kiálló párt nyeri, akkor azzal legitimálják, hogy nem lépnek ki az Európai Unióból. Az viszont kétséges, hogy ez sikerülhet-e, mert a YouGov legutóbbi felmérése szerint az emberek 45 százaléka elhagyná az európai államszövetséget, míg 44 százalék maradna. Viszont pártpolitikai szinten azért bukhatna el a kilépés, mert az unióellenes UKIP önmagában nem tud akkora tömegeket megszólítani, mint a Labour vagy a toryk. Ráadásul a választóknak már komolyan kell számolniuk a skót kiválással.

Bár még sok a kérdés, hogy milyen irányba mozdulhat el az Egyesült Királyság, a piac már beárazta a legfelsőbb bíróság brexitlassító/-gátoló döntését. Egy órával a határozat kihirdetése után a font meredeken emelkedni kezdett: 1 font már 1,284 dollárt ér, ami egyszázalékos emelkedés.