Mi lesz Kubával Fidel nélkül?

Noha Fidel Castro csak most hunyt el, a legfontosabb, egyben legizgalmasabb kérdés: mi lesz Kubával nélküle?

Nem is járnak messze az igazságtól, mert a 41 éves mérnök Alejandro nemzetközi kapcsolatokból is kapott képzést, s mindez arra is utalhat, hogy talán egy újabb latin-amerikai elnökdinasztia formálódik. Ezt erősíti, hogy amikor Obama és Raúl tavaly Panamavárosban találkoztak a VII. Amerikák csúcstalálkozóján, ő is részt vett a tárgyalásokon.

Ami a diplomáciai kapcsolatokat illeti: Kína immár tíz éve támogatja Kubát, miközben Vlagyimir Putyin nemcsak elengedte Kuba tartozásait, hanem 2009-ben jelképes üzenetet is küldött Washingtonba: Havannában is épült egy ortodox katedrális.

Feladták tehát a leckét az Egyesült Államoknak. Alig két év telt el azóta, hogy Barack Obama, a leköszönő demokrata elnök és Raúl Castro bejelentette: 53 év elteltével helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat (a jövő héten pedig már a közvetlen repülőjáratok is elindulnak a két ország között), mert biztos arra számítottak Washingtonban, hogy ezt a döntő lépést használhatják fel a kétoldalú viszony teljes rendezésére.

Ehhez azonban a demokratáknak, azaz Hillary Clintonnak kellett volna nyernie november 8-án, nem Trumpnak – állítja nem egy elemző. Az építőipari mágnás csapatában ugyanis vezető szerephez jutottak a Kuba-ellenes tábor hívei. Ezt igazolja, hogy a leendő elnök bevette a stábjába a Kubával szembeni blokád egyik keményvonalas támogatóját, Mauricio Claver-Carone-t. Ő pedig már nemegyszer kritizálta keményen írásaiban Obama Kuba-politikáját. Claver-Carone a nyitással szemben azt vallja, „a Fidel utáni Kubát csak úgy lehet demokratizálni, ha következetesen ragaszkodunk az embargóhoz”.

Trump leendő alelnöke is hasonlóképpen nyilatkozott a kérdésről. „Mindaddig támogatjuk a meglévő szankciókat, amíg Kubában nem lesz meg a feltétele a politikai és a vallásszabadságnak. Donald Trump kiáll és támogatja a szabadságot szerető kubaiak kommunizmus elleni harcát” – közölte Mike Pence. A leköszönő amerikai elnök épp ezért szeretné, ha ciklusa lejártáig hivatalos dokumentum születne az embargó teljes feloldásáról.

Arturo Lopez-Levy, az Egyesült Államokban élő kubai politológus ugyanakkor reméli, hogy Trump is belátja, egyáltalán nem érte el célját a Kuba ellen több mint ötven éve bevezetett embargó, és a szigorítások helyett inkább további nyitásra van szükség, mert a többi versenytárs, például Kanada és az Európai Unió is ugrásra kész.

###HIRDETES2###