Bár Moldovában alapvetően protokolláris szerepe van az államfőnek, az elnökválasztás második fordulóját kiemelt figyelem övezi. Ahogyan általában a parlamenti megméretéseken is történik, a nagy többségben magukat moldovaiaknak valló románok által lakott, posztszovjet köztársaságban ezúttal is az európai integrációt támogató, román anyanyelvű szavazók csapnak össze a Moszkvára tekintő, oroszul beszélő voksolókkal. Az első fordulóban egyik elnökjelöltnek sem sikerült megszereznie a leadott szavazatok abszolút többségét. Az utóbbi tábort képviselő Igor Dodon a szavazatok 48,5 százalékát szerezte meg, míg a nyugatra tekintő jelölt, Maia Sandu 38,2 százalékkal végzett a második helyen.
Chisinauban jelenleg európai irányvonalú kormány van hatalmon, de egy Moszkva iránt elkötelezett államfővel könnyen átrendeződhetnek a parlamenti erőviszonyok annak ellenére, hogy az elnöknek nincs jogi eszköze a törvényhozás és a kabinet munkájának befolyásolására. Dionis Cenusa, a chisinaui Expert Group intézet politikai elemzője lapunknak elmondta, Dodon győzelmével az általa vezetett szocialista párt pozícióját erősítené a 2018-as parlamenti választások előtt, s retorikájával igyekezne majd Moszkva felé terelgetni a közvéleményt. A cél nyilvánvalóan az lenne, hogy az európai orientáció ellensúlyozásaként az eurázsiai opciót is elfogadhatóvá tegye. Maia Sandu ugyanakkor politikai alternatívát igyekszik nyújtani a két évvel ezelőtt súlyos korrupciós botrányokba keveredett nyugatos pártok csalódott szavazóinak. Cenusa szerint Igor Dodon a megméretés esélyese, aki nemcsak a Moszkvával szimpatizáló és euroszkeptikus tömegeket győzte meg, de az utóbbi években az uniós integrációt zászlajukra tűző pártok ellen forduló, konzervatívabb szavazókat is.
Dodon kampányában Moldova Romániával való egyesülésével riogatott, ezt az eszközt minden egyes politikai hadjárat során felhasználják a Moszkva támogatását élvező erők. Bukarestben jelenleg csak súlytalan formációk szorgalmazzák az egykori román fejedelemség csatlakozását Romániához, de időről időre kisebb utcai megmozdulásokon hallatják hangjukat az egyesüléspártiak. Chisinauban a Mihai Ghimpu vezette Liberális Párt (jelenleg a kormánykoalíció legkisebb tagja) támogatja a mielőbbi egyesülést. A napokban Klaus Johannis román államfő is kifejtette véleményét a kérdésben. Egy egyetemi fórumon, politológushallgatók előtt a szász származású elnök lehetségesnek nevezte országa egyesülését Besszarábiával (ez Moldova történelmi elnevezése, amely nem foglalja magában a jelenleg orosz „békefenntartók” által ellenőrzött szakadár Transznisztriát), de – mint nyomatékosította – nem a közeljövőben. Johannis szerint az egyesüléshez szükség van a románok és a moldovaiak ez irányú akaratára, s előfeltétel az is, hogy a két országnak ne legyenek vitás, nemzetközi felügyelet alá vont területei.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!