Magyarország – uniós, illetve általános – pozíciójának gyengülésével kapcsolatban Navracsics Tibor véleménye az volt, hogy az ország pozíciója nem gyengült az érvénytelen népszavazással és az elbukott alaptörvény-módosítással. „De nincs erre mérőszám” – tette hozzá.
Kifejtette: miközben egy évvel ezelőtt Magyarország gyakorlatilag egyedül fogalmazta meg az álláspontját, ma már van egy V4-es blokk, amely ugyanazt képviseli. Továbbá ha az is latba esik, hogy a külső határvédelem fontossága milyen hangsúllyal jelenik meg most a migrációs kérdések tárgyalásánál, akkor látható, hogy a magyar álláspont jelentős sikereket ért el.
Rámutatott: van lehetőség arra, hogy egy olyan jogszabályváltozás szülessen, amely előírja, ebben a kérdésben (a betelepítés ügyében) az Országgyűlés határozzon, ez hasonló jogi erejű lehet, mint az alaptörvény módosítása. Ez egy belső szabályozási kérdés.
A letelepedési kötvény árusításáról szólva közölte: „tudomásom szerint létezik máshol is ez a lehetőség. Bár nem vagyok ennek a kérdésnek a szakértője” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság jövő évi migrációs stratégiájáról elmondta: ahogyan az uniós intézmények időt nyernek, úgy kerül a hangsúly a közvetlen problémamegoldásról a megelőzésre, illetve a megakadályozásra.
Az unió terrorizmus elleni fellépésével összefüggésben pedig azt emelte ki: fontos egyrészt a külső határvédelem, másrészt a belső adatmegosztás. Fontos továbbá a biztonsági unió kiépítése, amely hatékonyabbá teszi az országok közötti együttműködést ezen a területen.
Tájékoztatott: a december közepi uniós csúcson várhatóan nemcsak a kvóta kerül majd elő, hanem az Európai Ügyészség létrehozásának kérdése is. Így több olyan ügy is szóba kerül majd előreláthatólag, amely élénk vitát fog kiváltani. Ugyanakkor Navracsics Tibor bízik abban, hogy közelednek az álláspontok a kvóta végrehajtásáról.
A magyar oktatás helyzetéről – mint az oktatásért felelős uniós biztos – azt mondta a Magyar Időknek, hogy a legutóbbi adatok azt mutatják: Magyarország jó irányba mozdult el. A bizottság által november elején bemutatott Oktatási és Képzési Figyelő szerint Magyarország azon hat ország között van, ahol egy év alatt öt százalékot nőtt az oktatásba történő állami beruházás. Ha ez a tendencia folytatódik, Magyarország pár éven belül ott lehet az EU élvonalában az oktatásra fordított költségek tekintetében. De a tananyagnak és az oktatás szerkezetének is rugalmasabbá kell válnia.
