Hollande egyébként ugyanitt Fidel Castrót a „20. század nagy alakjának” nevezte, aki „megtestesítette a kubai forradalmat, a reményekben és a kiábrándultságban is, amit ez a forradalom keltett és okozott”.
Castro halála valóságos nyilatkozatháborút indított el a világ politikusai között. A személye körül kibontakozó polémia nem csupán Fidel Castro meglehetősen ellentmondásos személyiségére mutat rá, hanem arra az elkeseredett ideológiai küzdelemre is, amely egyes nyugati országokban – a brexit és Donald Trump választási győzelme után – a földcsuszamlásszerű változásokat kíséri.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati közleménye, amelyben „kiváló vezetőnek” nevezte az elhunyt Fidel Castrót, számos dühös bírálatot, de humoros reakciókat is kiváltott. Erről itt olvashat bővebben.
A hétvége során voltak akik baloldali példaképként emlegették, míg mások diktatúráját, elnyomó rendszerét és jogsértéseit helyezték előtérbe. Különösen Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, az ottani Liberális Párt vezetőjét érte kemény kritika, amiért Fidel Castróról igen pozitívan beszélt, és akit legendás forradalmárnak, szónoknak nevezett.
Az Egyesült Királyságban Jeremy Corbin, a Munkáspárt vezetője vált kritikák célpontjává, miután Fidel Castrót, „minden hibája ellenére” a társadalmi igazságosság bajnokaként méltatta.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ennél igyekezett diplomatikusabban fogalmazni, de szavai így is sokakban visszatetszést keltettek. Juncker azt mondta, hogy Fidel Castro halálával „a világ olyan férfit veszített, aki sokak számára hős volt”, és akinek örökségét majd a történelem fogja megítélni.
Szintúgy méltatta Fidel Castro érdemeit Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki szerint a kubai vezető személye a „a legfontosabb politikai, állampolgári és hazafiúi eszményeket testesíti meg”.
Donald Trump megválasztott elnök ugyanakkor Castro vérrel áztatott politikai múltját kárhoztatta, és brutális diktátornak nevezte a kubai vezetőt. Reince Priebus, a Fehér Ház leendő kabinetfőnöke úgy vélte, Trump elnökként „abszolút” véget akar vetni a kubai nyitás politikájának, ha nem történik változás a kubai politikában. Raúlnak változtatnia kell az eddigi politikán, ha fenn akarja tartani az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait: „Elnyomás, szabadpiac, vallásszabadság, politikai foglyok – e kérdésekben változások kellenek ahhoz, hogy nyílt és szabad legyen a kapcsolatunk” – hangsúlyozta Priebus.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!