Nem csak Castro személye, az embargó is vitatéma lesz

A forradalmárnak, úgy tűnik, halálában is sikerült egymásnak ugrasztania az imperialistákat.

Miközben Havanna kilencnapos gyászra készül – amelynek során tömeggyűléseket tartanak, alkoholtilalmat vezetnek be, betiltják a koncerteket, valamint félárbócra engedik a zászlókat – a most elhunyt kubai diktátor még egy győzelmet elkönyvelhet az imperialisták fölött: öröksége, megítélése kapcsán úgy tűnik, sikeresen egymásnak ugrott Nyugaton a jobb- és a baloldal.

Ám nem csupán ideológiai háborúról, hanem kőkemény gazdasági érdekekről is szó lehet. A Fidel Castro nyomán kialakuló nemzetközi nyilatkozatdömping és -háború kakofóniájában például Francois Hollande francia elnök már szombaton a Kuba elleni szankciók feloldását sürgette Madagaszkáron, a francia nyelvű nemzetek csúcstalálkozóján.

Úgy fogalmazott, hogy Fidel Castro halálát követően teljesen el kell törölni a szigetországot sújtó amerikai kereskedelmi embargót.

Amerika újonnan megválasztott elnöke, Donald Trump ugyanakkor egyelőre függőben hagyta, miképp viszonyul a szankciók elkezdett lebontásához. A hétvége során egyértelművé vált, retorikájában a floridai kubai emigránsoknak tesz gesztusokat. Kérdéses azonban, hogy mennyire fogja tartani magát alelnöke, Michael Pence választási ígéretéhez, aki Obama elnök enyhüléses politikájának visszafordítását, a szankciók részleges eltörléséről szóló elnöki utasítás visszavonását helyezte kilátásba. 

Az embargót az USA a hatvanas években vezette be, miután Kuba a Szovjetunió szövetségesévé vált. A szankciók ötven évvel később is jórészt érvényben vannak. Bár Barack Obama amerikai elnök a közelmúltban az USA és Kuba kapcsolatának normalizálásába kezdett, a szankciók teljes eltörléséről a Kongresszus dönthet majd.

Hollande a madagaszkári csúcson kifejtette, hogy Franciaország partnerként tekint Kubára, és hogy az Egyesült Államok által életbe léptetett szankciókat mindig is ellenezte. 

A szankciók miatt Kuba mára szó szerint létfontosságú kereskedelmi kapcsolatokat épített ki Kínával és tart fenn a korábban a szigetországot támogató Oroszországgal. Érezhetően megindult a helyezkedés, ki, hogyan vehet majd részt a kubai kommunista gazdaság lebontásában.

Hollande egyébként ugyanitt Fidel Castrót a „20. század nagy alakjának” nevezte, aki „megtestesítette a kubai forradalmat, a reményekben és a kiábrándultságban is, amit ez a forradalom keltett és okozott”.

Castro halála valóságos nyilatkozatháborút indított el a világ politikusai között. A személye körül kibontakozó polémia nem csupán Fidel Castro meglehetősen ellentmondásos személyiségére mutat rá, hanem arra az elkeseredett ideológiai küzdelemre is, amely egyes nyugati országokban – a brexit és Donald Trump választási győzelme után – a földcsuszamlásszerű változásokat kíséri.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati közleménye, amelyben „kiváló vezetőnek” nevezte az elhunyt Fidel Castrót, számos dühös bírálatot, de humoros reakciókat is kiváltott. Erről itt olvashat bővebben.

A hétvége során voltak akik baloldali példaképként emlegették, míg mások diktatúráját, elnyomó rendszerét és jogsértéseit helyezték előtérbe. Különösen Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, az ottani Liberális Párt vezetőjét érte kemény kritika, amiért Fidel Castróról igen pozitívan beszélt, és akit legendás forradalmárnak, szónoknak nevezett. 

Az Egyesült Királyságban Jeremy Corbin, a Munkáspárt vezetője vált kritikák célpontjává, miután Fidel Castrót, „minden hibája ellenére” a társadalmi igazságosság bajnokaként méltatta. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ennél igyekezett diplomatikusabban fogalmazni, de szavai így is sokakban visszatetszést keltettek. Juncker azt mondta, hogy Fidel Castro halálával „a világ olyan férfit veszített, aki sokak számára hős volt”, és akinek örökségét majd a történelem fogja megítélni.

Szintúgy méltatta Fidel Castro érdemeit Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki szerint a kubai vezető személye a „a legfontosabb politikai, állampolgári és hazafiúi eszményeket testesíti meg”.

Donald Trump megválasztott elnök ugyanakkor Castro vérrel áztatott politikai múltját kárhoztatta, és brutális diktátornak nevezte a kubai vezetőt. Reince Priebus, a Fehér Ház leendő kabinetfőnöke úgy vélte, Trump elnökként „abszolút” véget akar vetni a kubai nyitás politikájának, ha nem történik változás a kubai politikában. Raúlnak változtatnia kell az eddigi politikán, ha fenn akarja tartani az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait: „Elnyomás, szabadpiac, vallásszabadság, politikai foglyok – e kérdésekben változások kellenek ahhoz, hogy nyílt és szabad legyen a kapcsolatunk” – hangsúlyozta Priebus.