Orbán: A bezárkózás rossz stratégia

Ezért Kína felé kell fordulni. Jövőre nálunk lesz az ázsiai óriás és Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozója.

Magyarország rendezi a 16+1 együttműködés jövő évi csúcstalálkozóját – jelentette be sajtótájékoztatóján Li Ko-csiang kínai miniszterelnök Orbán Viktor magyar és Maris Kucinskis lett kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján Rigában.

„Szeretettel várjuk önöket Magyarországon” – mondta Orbán Viktor szűkszavú beszédében. Hozzátette: bár a lett szervezők magasra tették a lécet, mindent megtesznek majd azért, hogy jövőre is sikeres legyen az esemény.

Az Európai Unió a gazdasági stagnálás problémájával küzd – mondta Orbán, s hozzáfűzte: a bezárkózás rossz stratégia, ezért

evidens, hogy a világ gazdaságilag legerősebb országa, Kína felé forduljon.

Li Ko-csiang beszédében az európai uniós jogszabályok betartásának fontosságát hangsúlyozta. A kínai miniszterelnök elmondta, a 16+1 – azaz Kína, illetve Kelet- és Közép-Európa országai közötti – együttműködésnek az infrastrukturális beruházásra kell fókuszálnia, azonban számos más területen, a pénzügyi, a turisztikai és a kulturális területeken is nyitva vannak a lehetőségek.

Maris Kucinskis leszögezte: a rigai csúcs sikeres volt, ugyanakkor a kapcsolatoknak van még hova fejlődniük.

A sajtótájékoztató előtt sor került szerződések aláírására is. Hazánk – ahogyan azt lapunk ma előrejelezte – a Budapest–Belgrád-vasútvonal megépítéséről írt alá szándéknyilatkozatot. Az esemény érdekessége volt, hogy noha Orbán Viktort szólították az asztalhoz, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ült oda. Az eseményen leleplezték az együttműködés pénzügyi hátterének biztosítására szolgáló közös alapot, a Sino-CEEF Holding Company Limited nevű vállalatot is.

A lett kormányfő korábban bejelentette: Kína, Lettország, Csehország és Lengyelország megalapította a kínai tőkéből megvalósuló infrastrukturális beruházásoknak anyagi támogatást biztosító 16+1 Befektetési Alapot. Magyarország tehát kimaradt az alapítók közül, ahogy a hasonló célok mentén létrehozott Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank létrehozásából is. Kucinskis a bejelentéskor szintén azt mondta: az EU-s jogokat minden esetben tiszteletben kell tartani. Ez azért is érdekes, mert a Budapest–Belgrád-vasútvonal miatt éppen azért indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást, mert felmerült a gyanú, hogy a beruházás megvalósulásában nem érvényesülnek az uniós közbeszerzési követelményei.

Tegnap ezzel kapcsolatban Matthew Baldwin, az Európai Bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatóságának igazgatóhelyettese közölte: alapelv a nyitott pályázati rendszer, a Budapest–Belgrád-vasút megvalósítását illetően azonban a bizottságnak továbbra is kétségei vannak. Kérdés tehát, hogy ha a testület továbbra sem bólintott rá a 2014-es bejelentése óta húzódó beruházásra, mennyire lehet előrelépni az ügyben.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a rigai csúcs sajtótájékoztatóján elmondta: Peking az Európai Unió egységében és fejlődésében érdekelt, ezért az üzleti kapcsolatokban is szem előtt tartja az uniós jogszabályok betartását. Hozzátette: Kína kész részt vállalni a beruházások finanszírozásában, szükséges azonban, hogy a közép- és kelet-európai régió és Kína pontosabban meghatározza a közös érdekeket és célokat. A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a beruházás mielőbb megvalósulhat.