Orbánék kebelbarátja lett a korábbi ellenség

Szuperlatívuszokban beszélnek egymásról a magyar és szerb politikusok, ez közel sem volt mindig így.

A hamarosan felálló DOS-kormánnyal kifejezetten jól alakult a viszony, annál is inkább, mert most már a vajdasági magyarok is szerepet kaptak a sorsuk irányításában: Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kormányalelnök lett Zoran Djindjic kabinetjében.

Ám nem tartott sokáig a barátság. 2004-ben ugyanis olyannyira felerősödött a magyarellenesség a Vajdaságban, hogy fél év alatt körülbelül ötven olyan esetet regisztráltak hivatalosan, amelyeket etnikai atrocitásnak lehet minősíteni. „Bátran állíthatom, hogy ennyi súlyos kilengés a milosevici diktatúra tizenkét esztendejében együttesen nem történt, mint most hat hónap alatt” – fogalmazott akkor Kasza. Ennek egyik állomása volt a temerini fiúk esete is: 2004. június 26-án Temerinben egy bedrogozott szerb férfi zaklatni kezdett magyarokat, amiért öt magyar fiatal megverte. Később a bíróság gyilkossági kísérlet miatt aránytalanul magas, 10 és 15 év közötti börtönbüntetést szabott ki a magyarokra. Ugyan több magyar politikus is megpróbált közbenjárni a temerini fiúkra kiszabott büntetés enyhítése érdekében, az akciójuk sikertelen maradt.

Az ezredforduló utáni mélypontot végül 2011-ben értük el a szerb kárpótlási törvénnyel. Ez ugyanis előírta, hogy a kárpótlásra nem tarthatnak igényt többek között azoknak a „megszálló erőknek” a tagjai, amelyek a második világháború idején Szerbia területén tevékenykedtek. Akkor mind az öt magyar parlamenti párt tiltakozott a törvény ellen, Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint pedig olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét újból életre keltette. Sőt, a magyar kormány még Szerbia európai uniós tagjelöltségének megvétózását felvetette a kárpótlási törvényre hivatkozva. Erre azonban már nem került sor, mert a szerbek átírták a jogszabályt.

A fordulatot végül a Szerb Haladó Párt 2014-es győzelme hozta el. Aleksandar Vucic miniszterelnök még ebben az évben Szabadkán, a Zentai úti temetőben részt vett az 1944–45-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen. Ez volt az első alkalom, amikor a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét. A szerb kormányfő itt bejelentette, hogy a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt hatályon kívül helyezték.

Furcsamód a migrációs válság is közelebb hozta a két országot. Miután hazánk kerítést épített a déli határán, Zoran Milanovic akkori horvát kormányfő azzal vádolta hazánkat, hogy összefogtunk a szerbekkel, hogy Horvátországba tereljük a migránsokat. Szerbia azonban kiállt a magyar kormány mellett.

Az idei szerbiai választások azonban további érdekes fordulatokat produkáltak. Mikor áprilisban Szijjártó Péter Szerbiába látogatott, a szerb haladók pancsovai kampányrendezvényén a beszédének bevezetőjében szerbül köszöntötte a jelenlévőket. A magyarországi politikus jelezte: a két állam politikai és gazdasági kapcsolata soha nem volt olyan harmonikus, mint most. Ha pedig Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává válik, az a Vajdaságban élő magyarság számára is történelmi jelentőségű lesz. Majd hozzátette: ha szerbiai magyarként szavazhatna, a VMSZ-re, szerbként az SNS-re adná voksát.

Mi jelenthet kihívást a szerb–magyar viszonyokban? – ezt a kérdést tettük fel Boban Stojanovicnak, a Belgrádi Egyetem politikatudományi kara oktatójának. A szakértő erre egyértelműen a migránskérdéssel felelt. Ahogy az előző időszakban problémák adódtak a bevándorlás miatt, úgy ez a jövőben is előfordulhat. – Habár a magyar fél döntése nem irányulna Szerbia ellen, az mégis hatással lehetne Szerbiára, ami már problémát jelenthetne a két ország kapcsolatában – hangsúlyozta Stojanovic. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban a találkozón elmondta: a migráció olyan ügy, amelyben nem lehet viccelni, hibázni, tévedni, átgondolatlanul engedményeket tenni, mert azt később nem lehet kijavítani. Hozzátette: együtt érez a migránsokkal, áldozatnak tekinti őket, akiket a saját országaik rossz kormányai, az embercsempészek és az elhibázott európai behívó politika egyszerre csapott be, de nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni, ahol szükség van rá.

Szerbia azonban optimista. Így ma a szerb kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy a közös kormányülés, valamint az üzleti fórum a politikai, a gazdasági, de a magyar és a szerb nép közötti nemzeti kapcsolatokat is erősíti. Kiemelte, hogy a két kormány között jó az együttműködés, viszont számos olyan terület van még, amelyen a kapcsolatok további javítására lehet törekedni.

A két kormány közötti tárgyalások kiindulópontjának nevezte, hogy Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját, és a két ország együttműködik a migrációs válság, valamint a terrorizmus elleni harc terén. Emellett az idegenforgalom, az energetika, valamint a privatizáció területén számít a kapcsolatok erősödésére.

A fontosabb közös infrastrukturális projektek között a Budapest–Belgrád- és a Szeged–Szabadka–Baja-vasútvonal fejlesztését, valamint több szerbiai autópálya kiépítését említette. Mint mondta: ezek az utak Szerbián keresztül vezetnek, de voltaképpen Magyarországot kötik össze Bulgáriával, Törökországgal, Macedóniával, Görögországgal, Koszovóval és Albániával.

A vajdasági magyarság is profitálhat a gyümölcsöző magyar–szerb kapcsolatokból, és nemcsak a kisebbségi jogok, hanem az infrastrukturális vagy a gazdasági fejlesztések szempontjából is – mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke hétfőn a magyar–szerb közös kormányülést követően a magyar sajtónak.

A VMSZ elnökének megfogalmazása szerint a harmadik közös magyar–szerb kormányzati csúcs is azt erősítette meg, hogy a jó politikai kapcsolatok kezdenek kézzelfogható és reális tartalommal megtelni. A nisi kormányülésen tovább mélyültek a két ország tárcáinak viszonyai, a két oldal közötti kapcsolatok legnagyobb haszonélvezője pedig a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség.

Orbán és Vucic közös sajtótájékoztatóján mindkét fél részéről elhangzott Pásztor István kiemelkedő szerepe a két kormány közötti jó kapcsolatok kialakításában. A VMSZ elnöke ezt úgy kommentálta, hogy az utóbbi hat-hét évben sokat dolgozott a két kormány közötti baráti viszony kialakításán. Mint mondta: ezen a jó kapcsolaton keresztül a vajdasági magyarság is könnyebben tudja elérni, hogy megbecsült tagja legyen Szerbiának.

A jövő, az üzlet, a profit és a gazdasági lehetőségek Közép-Európában vannak – mondta Orbán Viktor a fórumon. Kiemelte: a következő évek nagy sikertörténete Közép-Európa, a visegrádi országcsoport lesz, itt vannak és lesznek az igazi nagy gazdasági lehetőségek, amelyekhez Szerbia is kapcsolódhat.

Hangsúlyozta: soha olyan jó nem volt még a magyar-szerb politikai kapcsolatrendszer, mint most. Az elmúlt két-három évben Szerbia pénzügyi konszolidációs sikereket ért el, olyan gazdaság ez, ahol rendben vannak a pénzügyek, stabil lábakon áll a gazdaság, van növekedési lehetőség – mutatott rá. Hozzátette: Magyarország 2010 után mélyről indulva eljutott oda, hogy már az 5 százalékhoz közelítő gazdasági növekedéshez szükséges eszközökről lehet beszélni, és komoly gazdasági potenciál halmozódott fel.

Az OTP nisi központjának megnyitása bizonyíték arra, hogy Szerbia szívesen várja a magyar befektetőket, Magyarország pedig támogatja az ilyen típusú befektetéseket – hangsúlyozta Orbán Viktor. A bankfiók megnyitója olyan szimbolikus pillanat – emelte ki a miniszterelnök –, amely alátámasztja a szoros együttműködést szorgalmazó gazdaságpolitikát. Aleksandar Vucic szerb kormányfő pedig reményét fejezte ki, hogy mindkét fél számára gyümölcsöző lesz a nisi beruházás. Az OTP Bank jelentős célpiacként tekint Szerbiára. A nisi beruházás összértéke az előzetes bejelentések szerint mintegy félmillió euró. (MTI)