Orosz inváziótól tartanak Európában

Általános a félelem a balti országokban, Litvániában már egy lehetséges orosz katonai támadásra készülnek. De ennyire talán mégsem eszik forrón a kását.

A NATO döntésekre válaszul az oroszok most szerdán bejelentették: az észak-atlanti szövetség védelmi ellenlépésekre kényszeríti Oroszországot. „A szövetségi állam nyugati határainál az Egyesült Államok és más NATO-tagországok aktívan növelik támadó potenciáljukat, új bázisokat nyitnak és fejlesztik a katonai infrastruktúrát. Nem szűnnek az arra irányuló kísérletek, hogy gazdasági és politikai diktátum, valamint katonai erő segítségével megpróbálják más országokra ráerőltetni a saját akaratukat. Nyílt információs háború folyik” – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerint ezek a lépések aláássák a stratégiai stabilitást, és arra kényszerítik Oroszországot, hogy védelmi jellegű ellenlépéseket tegyen, egyebek között a nyugati stratégiai irányba.

Valóban van-e félnivalójuk a balti államoknak, vagy csupán belpolitikai pánikkeltésről van szó a litvánok esetében? Lapunk megkeresésére Szenes Zoltán egyetemi tanár, volt vezérkari főnök jelezte: ugyan Európában a NATO-tagországok hadereje lényegesen nagyobb, mint Oroszországé, az orosz nyugati katonai körzetben már 300 ezer katona van, az Oroszországgal határos NATO-tagországokban pedig csak 27 ezer egyenruhás állomásozik. Az igazi probléma azonban abban áll, hogy a Baltikumban nincsenek NATO-erők. A katonai szakértő ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a RAND Corporation nevű amerikai kutatóintézet az év elején a meglévő katonai erőviszonyok alapján számítógépes szimulációt végzett, melyből az derült ki, hogy az orosz katonai erők maximum 60 órán belül el tudnák érni a balti államok fővárosait. A szakember helyesnek tartja ezt a becslést, ezért a NATO-erők előretelepítése nemcsak az erőviszonyok javítását szolgálja, hanem azt a célt is, hogy egy esetleges baltikumi katonai konfliktus esetén az oroszok ne csak észt, lett és litván katonákkal találják magukat szembe. Így orosz részről most már nagyon kockázatos lenne egy háborús konfliktus kirobbantása, nem beszélve arról, hogy a NATO-erőkkel való esetleges összecsapás esetén könnyebb lenne a kollektív védelmet megtestesítő 5. védelmi cikket is életbe léptetni. „A mostani lépéseknek így védelmi-elrettentési jellege van, hiszen a hidegháború óta először jelennek meg NATO-erők a Baltikumban” – hangsúlyozta Szenes Zoltán.

Az egykori vezérkari főnök szerint – aki tanít a Balti Védelmi Akadémián is – az invázióra felkészítő füzetek terjesztésének politikai okai is lehetnek, az általános félelmet a nemzeti kormányok a probléma biztonságosítására is felhasználhatják, még ha ezekben az országokban kétségtelenül általános a félelem egy orosz katonai támadástól. A tartalékosok számának növelése, a jogszabályi változtatások, illetve a mostani NATO-erősítés azonban jelentősen csökkentheti ezeket a félelmeket.