Oroszország tovább húzgálja a NATO bajszát

Kalinyingrádba telepítettek partvédelmi rakétarendszert, válaszul a „nyugati agresszióra”.

A múlt héten mutatkozott be Szíriában az oroszok új rakétavédelmi rendszere a Basztyion (bástya), amelyet most Kalinyingrádba telepítettek. A biztonsági rendszer lényege, hogy szárnyas rakétákat, más néven robotrepülőket bocsát fel, ezek pedig légi, tengeri és szárazföldi célpontok ellen is bevethetők. Az Onyiksz (ónix) típusú, 450 kilométeres hatótávolságú eszközök akár támadásra is alkalmazhatók.

Az oroszok nem elégszenek meg a rakétavédelmi rendszer kiépítésével. Az Oroszországot fenyegető amerikai rakétavédelmi tervekre válaszul atomtöltet hordozására is alkalmas, akár 500 kilométer hatótávú, Iszkander típusú ballisztikus rakétákat és Sz–400 típusú rakétavédelmi rendszert is telepítenek a baltikumi exklávéba – közölte Viktor Ozerov, az orosz parlament felsőházának szenátora, a védelmi bizottság elnöke a RIA Novosztyi orosz hírügynökséggel. „Két fő feladatunk van: áthatolni a légvédelmen, és biztosítani a védelmet esetleges csapásokkal szemben” – jelentette ki.

A NATO és az EU sem rest

Hétfőn nemzetközi központot hoztak létre a NATO és az Európai Unió országainak részvételével az Oroszországgal és az Iszlám Állammal azonosított dezinformáció és radikalizálódás ellen.

Ezek a különbözőképpen megfogalmazott fenyegetések hagyományos és nem hagyományos kényszerítő módszerek vegyületéből állnak. Lehetnek diplomáciai, katonai, gazdasági és technológiai jellegűek, államok, illetve más szereplők alkalmazhatják őket hivatalos hadüzenet nélkül.

Oroszország október elején telepített már Iszkander-M típusú rakétákat a Kalinyingrádi exklávába. Akkor azt mondták, rutinhadgyakorlatról volt szó, nem világos azonban, hogy a NATO-val szembeni akciónak szánták, vagy valóban rutinfeladat volt. Azt is csak találgatni lehetett, hogy a rakéták átmenetileg vagy hosszú távon maradnak a Kalinyingrádi területen, vagy elszállítják az ország más területére.

Moszkva és a NATO a Krím félsziget annekciója oda mutogat egymásra, agresszornak nevezve a másikat. Először az oroszok kezdték el tesztelni a nyugati katonai szövetség védelmi rendszereit, amikor napi szinten repültek be vadászrepülőik idegen országok légtereibe, 2014-ben Svédország vizein hetekig fel-feltűntek egy tengeralattjáróval. A NATO erre fel erősítette meg kelet-európai és baltikumi jelenlétét. Erre jött Moszkva válaszlépése a hadsereg átmozgatásával. A mostani telepítésre vélhetően arra válaszul került sor, hogy az Egyesült Államok fejlett rakétavédelmi rendszert épített ki Romániában, ahova várhatóan a Törökországban tárolt atomtölteteit is átköltözteti.

Viktor Ozerov hétfőn közölte azt is: nem rejtik véka alá, hogy új fegyvereket fejlesztenek a légierőnél, olyanokat, amelyek felül tudnak kerekedni az Európába telepített amerikai légvédelmi rendszereken.