Rendkívül sokba kerülhet a brexit a briteknek

Az EU különböző kötelezettségek címén követelhet euró-tízmilliárdokat tőlük.

A Financial Times című gazdasági napilap bruttó 40-60 milliárd eurós, a The Times című konzervatív lap bruttó 50-60 milliárd fontos, azaz 60-70 milliárd eurós lehetséges „válási számláról” ír brüsszeli EU-illetékeseket idézve. E követelés a két lap uniós forrásai szerint különböző, jogilag kötelező erejű hosszú távú finanszírozási megállapodásokból, még be nem fizetett uniós költségvetési hozzájárulásokból, hitelgarancia-vállalásokból, nyugdíjjárulékokból és uniós finanszírozású nagy-britanniai fejlesztési programok hazai részfinanszírozásaiból eredne.

A Financial Times brüsszeli forrásai szerint az EU mindemellett a kilépési tárgyalási folyamatra igen szűk, kizárólag a brit távozás feltételeit tartalmazó napirendet készül összeállítani, és a megállapodástervezet kidolgozásáig nem tárgyalna részletesen a tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatokról. A brit gazdasági napilap értesülése szerint az Európai Bizottság is ezt a menetrendet javasolja.

Az uniós tárgyalóküldöttség keményvonalas tagjai kizárólag a lépésről lépésre haladó hozzáállást tartják lehetségesnek. Ennek alapján a kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokra a felek csak a tényleges válás után térnének rá, és a kereskedelmi tárgyalások öt évig, vagy még tovább is eltarthatnak – írja brüsszeli forrásait idézve a Financial Times.

A lap értesülései szerint az EU a brit kilépésről szóló megállapodástervezetet legkésőbb 2018 őszéig ki akarja dolgozni, és utána hathavi ratifikációs eljárást irányozna elő, így az Egyesült Királyság európai uniós tagsága hivatalosan 2019-ben szűnne meg.

A brit EU-tagságról június 23-án megtartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

A jelenleg érvényes tervek szerint London idén már nem, de 2017 márciusának végéig aktiválni kívánja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza – és aktiválása hivatalosan elindítja – Nagy-Britannia kilépését, és kétévi tárgyalási folyamatot ír elő, bár ez a többi tagállam jóváhagyása esetén meghosszabbítható.

Nagy-Britanniában bírósági eljárás van folyamatban, amelynek kezdeményezői azt szeretnék elérni, hogy a kormány parlamenti felhatalmazás nélkül ne aktiválhassa az 50. cikkelyt. Az első fokon eljáró londoni felsőbíróság nemrégiben ki is mondta, hogy a kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül a cikkely aktiválására, de a kabinet fellebbezést nyújtott be a legfelső bírósághoz. A legfőbb bírói fórum december elején tárgyalja a fellebbezést, és várhatóan januárban hozza meg döntését. London hivatalos álláspontja szerint az eljárás nem késlelteti az 50. cikkely aktiválására kidolgozott menetrendet.