Romániába megy a pápa – mi nem örülünk

Igazi diplomáciai adok-kapok lesz Erdély és Románia egyesítésének századik évfordulója kapcsán.

Úgy tudjuk, a magyar fél ellenérzéseit nem elsősorban az táplálja, hogy Ferenc pápa úgy keresi fel Romániát, hogy kihagyja Magyarországot: mivel a vatikáni helyzettel a magyar kormányban is tisztában vannak, eleve nem tápláltak illúziókat egy esetleges itteni látogatást illetően. Sőt, információink szerint nemrég egy KDNP-s vezető egy nem nyilvános beszélgetésen még azzal is „tréfálkozott”, hogy „egy ilyen pápát” (itt Ferenc melegekkel, menekültekkel, abortusszal kapcsolatos nézeteire célzott) mi nem is nagyon szívesen hívnánk meg.

Ennek ellenére a magyar ellenérzések érezhetően erősödtek a román diplomáciával szemben az utóbbi időben. Úgy tudjuk, ennek része volt az is, hogy a Külügyminisztériumban nem hivatalos „utasítást” adtak ki, amiben „munkajogi következmények” említése mellett tanácsoltak el minden diplomatát és külügyi dolgozót a december 1-je alkalmával a román nagykövetségek által szervezett fogadásoktól. Román forrásaink szerint a kedd este Budapesten tartott megemlékezésen sem jelent meg senki a Bem térről (úgy tudjuk, Magyarországot a Köztársasági Elnöki Hivatal egyik tisztviselője képviselte, arról nincs információnk, hogy esetleg más minisztériumból megjelentek-e vezetők), amit román részről sérelmeztek is. „A magyar politikusok rendszeresen utaznak hozzánk kampányolni, akár bejelentés nélkül is, mert »magánlátogatásként« teszik, és nem egyszer a román kormányt is bírálják, amire mi rendszerint egy szót sem reagálunk. Erre Budapest részéről egy ilyen gesztusra nem képesek” – mondta egy forrásunk.

Romániában decemberben tartanak parlamenti választásokat. Jelenleg komoly esély van rá, hogy a szociáldemokrata párt alakíthat kormányt, és nevezheti meg az új kormányfőt. Egy ilyen politikai konstelláció minden bizonnyal nem javítana a jelenlegi viszonyon, miközben mindkét fél elismeri, hogy a nagypolitika alatti szinteken régóta kifejezetten jól működnek a kapcsolatok. Csak egy példa: jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy a magyar–román határ térségében gyakorlatilag integrálják a sürgősségi betegellátó rendszert. Ha ez megvalósulna (és az EU is nyitottnak tűnik a finanszírozásra), akkor mindkét országban lennének olyan diszpécserközpontok és sürgősségi osztályok a határ menti kórházakban, ahol magyar és román nyelven egyaránt fogadhatnák a telefonhívásokat egy baleset esetén, és olyan orvosok is dolgoznának, akik mindkét nyelvet beszélik.