Romániába megy a pápa – mi nem örülünk

Igazi diplomáciai adok-kapok lesz Erdély és Románia egyesítésének századik évfordulója kapcsán.

2018. december 1-je minden bizonnyal a modern román történelem egyik legfontosabb dátuma lesz, ekkor ünneplik majd ugyanis az Erdély és Románia egyesülését kimondó gyulafehérvári országgyűlés századik évfordulóját. Mint még júniusban készített interjúnkban Stefano Bottoni, a Románia és Magyarország történetét egyaránt kutató olasz származású történész elmondta, a dátum és az esemény jelentősége a román történelemben még az 1920. június 4-i trianoni békeszerződését is felülmúlja.

„Ami a magyarok számára a vég kezdete, azaz 1918. december 1-je, az a románoknak a betetőzés. Biztos vagyok benne, hogy míg 2018. december 1-jén nagy ünnepségek lesznek Romániában, addig Trianon százéves évfordulójára különösebben senki nem fog emlékezni” – fogalmazott akkor Stefano Bottoni. A történész nem tévedett, a Magyar Nemzet információi szerint Romániában már most előkészületek folynak, hogy a centenáriumnak komoly nemzetközi visszhangot adjanak.

Az eseménysorozat és annak megalapozása azonban a jelek szerint sajátos kelet-európai gellert kaphat, és felszínre hozhat néhány történelmi ellentétet a két ország között. Több egymástól független – magyar és román – forrásból is úgy értesültünk, hogy a román diplomácia intenzív és sikeresnek tűnő tárgyalásokat folytat a Vatikánnal Ferenc pápa meghívásáról az évfordulóra. A katolikus egyházfő látogatása jelenleg szinte biztosnak tűnik keleti szomszédunkban, egy magyar forrásunk szerint még a végleges időpont a kérdés, elképzelhető, hogy az út végül 2019 elejére csúszik majd. (Valamilyen aktualizálható száz évvel ezelőtti eseményt nyilván így sem lenne nehéz találnia az akkori román kormányzati szerveknek.)

A magyar külügyminisztériumhoz eljutott információk szerint ugyanakkor Ferenc pápa útját szándékosan úgy szerveznék meg, hogy magyar (katolikus) kegyhelyeket ne keressen fel a szentatya. Ezt magyar részről forrásaink szerint egyértelműen magyarellenes gesztusként értékelik. Egy minisztériumi informátorunk elmondta: a magyar diplomácia még némi ellen-lobbival is megpróbálkozott, a siker esélye nélkül. „A pozícióink jelenleg kifejezetten gyengék a Vatikánban. Ferenc pápa nem csak azt nem felejti el, hogy a magyar kormánynak mi az álláspontja menekültügyben, de a magyar katolikus vezetés is a konzervatív, így a pápával inkább szemben álló táborhoz tartozik, nyilván ez sem jön jól egy ilyen helyzetben” – mondta az ügy részleteire rálátó forrásunk. Ezt a helyzetet még a nemrég létrehozott „keresztényüldözések elleni államtitkárság” sem kompenzálja egyelőre.

Úgy tudjuk, a magyar fél ellenérzéseit nem elsősorban az táplálja, hogy Ferenc pápa úgy keresi fel Romániát, hogy kihagyja Magyarországot: mivel a vatikáni helyzettel a magyar kormányban is tisztában vannak, eleve nem tápláltak illúziókat egy esetleges itteni látogatást illetően. Sőt, információink szerint nemrég egy KDNP-s vezető egy nem nyilvános beszélgetésen még azzal is „tréfálkozott”, hogy „egy ilyen pápát” (itt Ferenc melegekkel, menekültekkel, abortusszal kapcsolatos nézeteire célzott) mi nem is nagyon szívesen hívnánk meg.

Ennek ellenére a magyar ellenérzések érezhetően erősödtek a román diplomáciával szemben az utóbbi időben. Úgy tudjuk, ennek része volt az is, hogy a Külügyminisztériumban nem hivatalos „utasítást” adtak ki, amiben „munkajogi következmények” említése mellett tanácsoltak el minden diplomatát és külügyi dolgozót a december 1-je alkalmával a román nagykövetségek által szervezett fogadásoktól. Román forrásaink szerint a kedd este Budapesten tartott megemlékezésen sem jelent meg senki a Bem térről (úgy tudjuk, Magyarországot a Köztársasági Elnöki Hivatal egyik tisztviselője képviselte, arról nincs információnk, hogy esetleg más minisztériumból megjelentek-e vezetők), amit román részről sérelmeztek is. „A magyar politikusok rendszeresen utaznak hozzánk kampányolni, akár bejelentés nélkül is, mert »magánlátogatásként« teszik, és nem egyszer a román kormányt is bírálják, amire mi rendszerint egy szót sem reagálunk. Erre Budapest részéről egy ilyen gesztusra nem képesek” – mondta egy forrásunk.

Romániában decemberben tartanak parlamenti választásokat. Jelenleg komoly esély van rá, hogy a szociáldemokrata párt alakíthat kormányt, és nevezheti meg az új kormányfőt. Egy ilyen politikai konstelláció minden bizonnyal nem javítana a jelenlegi viszonyon, miközben mindkét fél elismeri, hogy a nagypolitika alatti szinteken régóta kifejezetten jól működnek a kapcsolatok. Csak egy példa: jelenleg is tárgyalások folynak arról, hogy a magyar–román határ térségében gyakorlatilag integrálják a sürgősségi betegellátó rendszert. Ha ez megvalósulna (és az EU is nyitottnak tűnik a finanszírozásra), akkor mindkét országban lennének olyan diszpécserközpontok és sürgősségi osztályok a határ menti kórházakban, ahol magyar és román nyelven egyaránt fogadhatnák a telefonhívásokat egy baleset esetén, és olyan orvosok is dolgoznának, akik mindkét nyelvet beszélik.