Bernie Sanders vermonti szenátor mindenkire lő a múlt heti elnökválasztás után. „Mi leszünk a legrosszabb rémálmod” – figyelmeztette Donald Trump republikánus megválasztott elnököt arra az esetre, ha a különféle vallási, etnikai vagy szexuális kisebbségek ellen haragot szítana. Önmagában nem meglepő, hogy Sanders a Hillary Clintont legyőző populista ingatlanmágnást támadja, ám nemcsak őt, hanem saját pártját is kritizálja. A Demokrata Párt vereségének okát abban látta múlt héten, hogy a politikai alakulat a kampányban arról beszélt, a fiatalok és a munkások érdekében cselekszik, ám a milliárdos elitnek nem mer nekimenni. Az előválasztási kampánya során a gazdagokat és a Wall Streetet végig ostorozó, ám Clintonnal szemben alulmaradó szenátor úgy véli, itt az ideje, hogy a párt döntsön, melyik oldalon áll.
Ám a demokrata bűnbakkeresésnek – amelynek során a harmadik párti jelölteket is megtalálták már – ezzel nincs vége. Clinton az ötödik olyan elnökjelölt, aki országosan több szavazatot szerzett, mint a győztes – legutóbb 16 éve, a szintén demokrata Al Gore kapott ki hasonló módon az elnökválasztáson. Ennek fényében nem meglepő, hogy a liberális The Huffington Post és a YouGov közös felméréséből kiderül, a demokrata szavazók 66 százaléka megszabadulna az elektori rendszertől, míg a republikánusok 67 százaléka támogatja megtartását. Bernie Sanders az előválasztási kampány során a rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta, kedden pedig Barbara Boxer kaliforniai szenátor közölte, hogy törvényjavaslatot nyújt be az elektori rendszer eltörlésének reményében. „2012-ben Donald Trump ezt tweetelte: – Az elektori rendszer katasztrófa a demokráciára nézvést. – Csak egyetérteni tudok. Egy ember, egy szavazat!” – jelentette ki Boxer, hozzátéve, hogy az intézmény elavult és antidemokratikus.
Elavult rendszer ide vagy oda, Bernie Sanders úgy véli, ha Clinton helyett ő indult volna Donald Trumppal szemben, talán ő lenne ma a megválasztott elnök. Jane Sanders a CNN-en arra a kérdésre, hogy férjének jobb esélyei lettek volna-e Trump ellen, vagy sem, így válaszolt: „Abszolút. De már úgysem számít.” A The Guardian amerikai kiadásának adatújságírója, Mona Chalabi azért utánajárt a dolognak. Michiganben és Wisconsinban az előválasztáson Sanders nyert, de Clinton Trumptól is kikapott ezen államokban. Ám ha e két államban 109 ezerrel több szavazatot szerzett volna a demokrata jelölt, ma Hillary Clintont neveznénk megválasztott elnöknek. De közel sem biztos, hogy ha Sanders itt nyert volna, másutt ugyanúgy szerepel, mint Clinton – véli Chalabi, kiemelve, az előválasztási voksolói magatartás eltér a tényleges választáson tapasztalttól. A közvélemény-kutatási adatokhoz lehet még nyúlni – ám mint már oly sokszor az utóbbi években, idén is több alkalommal mellélőttek. Az adatok azt mutatják ugyan, hogy Sanders kedveltségi mutatója sokkal jobb volt Clintonénál és Trumpénál, a vermonti szenátor akkor már nem kampányolt. Sanders akkor sem érezheti magát nyeregben, ha azt tervezi, indul 2020-ban, hiszen akkor már egészen mások lesznek a körülmények – zárja cikkét Chalabi. Azt még nem tudni, Sanders indul-e 2020-ban, azt azonban ismét leszögezte, hogy nem lép be a Demokrata Pártba. Ez részben logikus döntés, hiszen független jelöltként szavazták be az amerikai szenátusba. Ennek ellenére a héten csatlakozott a demokrata frakció tízfős vezetőségéhez, amely a frakcióvezetővé választott Chuck Schumert segíti. Sanders ezután úgy nyilatkozott, hogy a párt levonta a konzekvenciákat a választási vereségből. Joe Biden, Barack Obama elnök helyettese erről úgy nyilatkozott, hogy figyelmen kívül hagyták a vidéki Amerikát. Nem csoda, hogy Sanderst éppen egy újonnan létrehozott, a választók megszólításával foglalkozó posztra nevezték ki a frakció vezetői testületében. „Az igazi, Amerikát átformáló változások nem a Capitolium-dombon történnek majd, hanem a szegény és fiatal kisembereknél” – így Sanders. Rajtuk kívül mások is úgy vélik, gyökeres változásokra van szükség a Demokrata Pártban, hiszen nem véletlenül kerültek kisebbségbe a törvényhozás két házában és az állami parlamentek sokaságában is. Ám az elégedetlenkedő hangok mellett a személyes ambíciók miatt is káosz van a Demokrata Pártban. A kongresszusban Nancy Pelosi és Tim Ryan küzd a frakcióvezetésért, a párt elnökválasztását november végére halasztották – erre a posztra is várhatóan több jelentkező lesz.
