„Sem a brexittől, sem Trumptól nem kell pánikba esni”

Az osztrák külügyi bizottság elnöke szerint Magyarország és Ausztria között konstruktív párbeszéd folyik.

– Jean-Claude Juncker, amikor az Európai Bizottság elnökévé választották, kijelentette, hogy a következő öt évben a tagjelöltekkel, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra, folytatni fogják a csatlakozási tárgyalásokat, új tagországot azonban nem vesznek fel az Európai Unióba. Egy ilyen kijelentés után vonzó maradhat az EU a jelenleg még kívül lévő országok számára?
– A szóban forgó országok többsége gazdasági szempontból már szorosan összefonódik az EU-val. A balkáni országok előbb-utóbb az unió tagjává válhatnak, ugyanakkor sokak szerint a román–bolgár bővítés elhamarkodott volt. Már a 2004-es bővítés révén is jelentős gazdasági fejlettségbeli különbség lett az unión belüli régiók között, ami az egyirányú munkaerő-áramlás felgyorsulásához vezetett. Hogy hosszú távon kezelni lehessen a helyzetet, ahhoz az EU-nak nemcsak békeprojektnek kell lennie, amit gyakran hangoztatnak, hanem gazdasági és szociális egységgé is kell válnia. Törökország csatlakozását pedig az uniós vezetők közül is sokan ellenzik. Szerintem már gazdaság- és geopolitikai okokból is lehetetlenség volna a török uniós tagság.

– Az EU a közeljövőben nemhogy nem bővül, hanem egyenesen zsugorodik. A brexit hogyan hathat az unióra?
– Korai lenne még ezzel kapcsolatban bármit is mondani, ugyanis nem lehet tudni, hogy milyen megállapodás születik. A Norvégiával kötött partnerségi megállapodás jó mintaként szolgálhat.

– Mit hozhat Donald Trump elnöksége Európának?
– Az amerikai elnökválasztás eredménye kapcsán sem kell pánikba esni! Trump még csak most kezdi kialakítani a kormányzati struktúráját, sok múlik azon, hogy kiket nevez ki a különböző pozíciókba.

– Norbert Hofer elnökké választása esetén megismétlődhet az a nemzetközi elszigeteltség, amit Kurt Waldheim elnöksége alatt Ausztria már átélt?
– Szerintem a választók egyértelműen a világ felé nyitott Ausztriát tartják kívánatosnak.

– A jelenlegi osztrák és a magyar kormány viszonya jóval harmonikusabbnak tűnik, mint a korábbi években. Hogyan ítéli meg az osztrák–magyar politikai kapcsolatokat?
– Természetes, hogy az államközi bilaterális viszonyok hol erősebbek, hol pedig gyengébbek. Jelenleg Ausztria és Magyarország között intenzív és konstruktív párbeszéd folyik. Különösen Christian Kern kancellár budapesti lá­togatása lendített a két kormány kapcsolatán. Én is igyekszem kivenni a részemet ebből a munkából, decemberben például az osztrák és a magyar parlamenti kül­politikai bizottság tagjai találkoznak majd a budapesti Ország­gyű­lésben.