Hiába remekelt az euroszkeptikus Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) a június 23-i brexitnépszavazás kampánya során, az elmúlt öt hónapban széthullani látszik a közelmúlt legsikeresebb brit politikai alakulata. A pártot különféle botrányok rázták meg az elmúlt bő hónapban. Október elején mondott le a UKIP vezetéséről Diane James, akit szeptember közepén választottak pártelnökké. Nigel Farage került ismét a párt élére – ideiglenesen –, így neki kellett beszámolnia arról is, hogy Steven Woolfe az Európai Parlamentben összeverekedett saját párt- és képviselőtársával, Mike Hookemmel. A UKIP elnökségéért korábban indulni szándékozó politikus kórházba is került, majd kilépett a pártból, amely szerinte kormányozhatatlan, és „halálspirálba” került.
Ám a legsúlyosabb botrány novemberben pattant ki: múlt pénteken kiszivárgott, hétfőn pedig hivatalossá is vált, hogy a UKIP által alapított Szövetség az Európai Közvetlen Demokráciáért (ADDE) nevű politikai csoport szabálytalanul költött el uniós forrásokat. Az Európai Parlament közlése szerint egy külső könyvvizsgáló cég megállapította, hogy az ADDE több mint félmillió eurót költött el nem uniós, hanem nemzetállami célra (például a UKIP számára készített országos választási és brexitnépszavazásos közvélemény-kutatásokra). Az EP 172 ezer euró visszafizetésére kötelezte a pártot, amely ráadásul a 2015-ös, számára elkülönített támogatás 20 százalékát (közel negyedmillió eurót) nem kaphat meg. Természetesen mind Farage, mind az ADDE kiakadt, úgy vélik politikailag motivált döntésről van szó, és „utaztak rájuk” az EP-ben. Az ADDE az Európai Bírósághoz fordul az ügyben. A brit választási bizottság pedig közölte: eljárást kezdeményeznek a UKIP-pel szemben a szabálytalan költések miatt, a UKIP szóvivője szerint azonban a párt ártatlan.
Maga Farage diplomáciai perpatvarba keveredett, miután politikai bajtársa, az amerikai republikánus megválasztott elnök, Donald Trump felvetette: szívesen látná viszont Farage-ot washingtoni brit nagykövetként. A brit politikus az amerikai kampány során még arról beszélt, lenne uniós ügyekkel kapcsolatos miniszter Trump kormányában, ám sem ez, sem a nagyköveti pozíció – amit elfogadott volna a Breitbartnak tett utalásai alapján – nem jön össze. A Downing Street ugyanis közölte: bizonyos alapelvek mentén jelölik ki a nagyköveteket, a posztot jelenleg betöltő Sir Kim Darroch pedig remekül végzi munkáját, nincs szó üresedésről. Trump persze nem jófejségből segíti Farage-ot, hanem igyekszik előnyt kovácsolni a jó viszonyból: arra kérte a UKIP-et, harcolja ki, hogy ne épüljenek meg azok a szélerőművek, amelyeket a megválasztott elnök skóciai golfpályája közelében terveznek felhúzni.
Ám a UKIP-et nem Farage Trumppal kötött elvbarátsága köti le mostanság, hanem a közelgő, november 28-i tisztújító közgyűlés. Az eseményt megelőzően borzolja a kedélyeket, hogy Diane James – akinek lemondása miatt ki kellett írni az újabb kongresszust – úgy döntött, kilép a pártból, mivel annak elitjével nem, csak a tagsággal tudott szót érteni. Farage erre így reagált: „Diane James újabb tettel bizonyította, hogy irracionálisan önző. Viselkedése miatt nem alkalmas EP-képviselőnek. Vissza kellene adnia a mandátumát”. James elvesztése azért is fájó a UKIP-nek, mert Woolfe után ő a második első vonalbeli UKIP-politikus, aki nyíltan szakít a párttal.
A jövő hétfői tisztújítón végül három jelölt csap össze. Paul Nuttall jelenleg EP-képviselő, korábban alelnök, valamint oktatási szakszóvivő volt a pártban, ő alapította a UKIP ifjúsági szervezetét. A 39 éves politikus megválasztása mellett szól, hogy régi motoros a pártban, ám Farage-zsal együtt ő is lemondott alelnöki pozíciójáról a sikeres referendumot követően, mondván: a párt fő célját elérték. Suzanne Evans a kétezres évek előtt a BBC-nél volt rádiós újságíró, majd PR-szakember lett, mielőtt konzervatív színekben kezdett volna politizálni. Az 51 éves nőt a UKIP szóvivőjeként ismerte meg az Egyesült Királyság. Az előző, szeptemberi botrányos tisztújítón többekkel egyetemben kizárták a versenyből, viszont már volt pártelnök, abban az időszakban, amikor Farage lemondott, majd rövid idő után visszatért a UKIP élére. Viszonyuk amúgy nem felhőtlen: Farage szerint Evans jelenléte „mérgező” a UKIP számára.
A harmadik jelölt a legfiatalabb és a fogadóirodák szerint a legkevésbé esélyes: John Rees-Evans, a brit hadsereg egykori ejtőernyőse. A Franciaországban és Bulgáriában is ingatlannal rendelkező – és ezért támadott – férfi elitellenes lózungokkal, valamint a halálbüntetés bevezetésének ötletével kampányol, emellett közvetlen demokráciát vezetne be a pártban, majd az egész Egyesült Királyságban. Az elnökjelöltet a botrányos bokszoló, Tyson Fury is támogatja, ő az utolsó farage-ista élpolitikus a UKIP-ben. Hétfőn eldől, melyikük lesz kénytelen egységesíteni a pártot és a brexitnépszavazási sikert követően útját vesztett párt számára új politikai célt kijelölni.
