Tisztogatás után robbanás rázta meg Törökországot

A német külügyminiszter pénteken bekérette hivatalába Törökország berlini nagykövetségének ügyvivőjét.

A támadás elkövetőjeként a kisebbségi autonómiáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista terrorszervezet jelentkezett. Egyelőre nem világos, hogy öngyilkos merényletről van-e szó. A detonációt a város minden részén hallani lehetett, a mentőautók villámgyorsan a helyszínre értek. A pokolgép péntek reggel nyolc órakor lépett működésbe.

A sebesültek közül kilencvenhármat már kiengedtek a kórházakból.

A robbanás előzménye, hogy péntek éjjel a rendőrség őrizetbe vett Diyarbakirban a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnökét és kilenc parlamenti képviselőjét, mert nem voltak hajlandóak vallomást tenni egy „terrorista propagandához” kapcsolható bűntényről.

A török rendőrség rajtaütött a két társelnök, Selahattin Demirtas és Figen Yüksekdag házán, valamint a HDP kilenc parlamenti képviselőjét is őrizetbe vették. A Hürriyet című török napilap netes kiadásában azt írta, hogy őrizetbe került Pervin Buldan, a parlament elnökének helyettese is. Az újság szerint a politikusokat azzal vádolják, hogy kapcsolatban állnak a fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal.

A rendőrség közlése szerint az ellenzéki Népek Demokratikus Pártja képviselőit terrorizmusellenes nyomozás keretében vették őrizetbe.

A nap folyamán az egyik képviselőt bírósági felügyelet mellett már szabadon engedték, de nem utazhat külföldre. A párt vezetőit, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t letartóztatási indítvány keretében a bíróságra szállították. Demirtas kijelentette: előbb-utóbb győz a demokráciáért folytatott harcuk, megváltozik az „elavult rendszer”, Recep Tayyip Erdogan elnököt pedig más váltja fel.

A török vezetés szerint a HDP a PKK politikai szárnya. Az utóbbi hónapokban a PKK több robbantásos merényletet hajtott végre rendőrségi célpontok ellen Törökország különböző pontjain.

Törökországban június 8-án lépett hatályba a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás. A változtatást a kormányon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mert a párt alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő állítása szerint a HDP tagjai kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal, amiért a politikusoknak a bíróság előtt kell felelniük. A HDP tagadja a vádat.

A HDP-s politikusok esetleges bebörtönzése tovább élezheti a török–kurd konfliktust, amely két és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban lángolt fel újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az 1984 óta tartó összecsapásokban már mintegy negyvenezren vesztették életüket.

A török hatóságok blokkolják a Facebook, a Skype, a YouTube, a Twitter és a WhatsApp közösségi felületeket, valamint lassítják az internetet.

A történtek hatására a líra árfolyama minden idők egyik legnagyobb mélypontjára süllyedt, a péntek déli órákban egy amerikai dollárért már 3,14 lírát kellett adni.

Az Európai Uniót rendkívüli módon aggasztja a kurd törvényhozók törökországi őrizetbe vétele – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Federica Mogherini a Twitter közösségi oldalon közzétett üzenetében arról számolt be, hogy kapcsolatban van a török hatóságokkal, valamint azt is tudatta, hogy összehívták az uniós tagállamok törökországi nagyköveteit Ankarában.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pénteken bekérette hivatalába Törökország berlini nagykövetségének ügyvivőjét a kurd politikusok őrizetbe vétele miatt. Közleményében kiemelte, hogy a fellépés a HDP-s politikusok ellen a török belpolitikai helyzet „drasztikus elmérgesedését” jelenti.

Senki sem vonja kétségbe Törökország jogát a terrorizmus elleni védekezéshez és a júliusi „véres puccskísérlet jogállami eszközökkel való feldolgozásához”, de mindezt nem szabad felhasználni a politikai ellenzék elhallgattatására vagy akár bebörtönzésére – húzta alá a német külügyminiszter.

Hangsúlyozta: Németországot mély történelmi kapcsolatok köti össze Törökországgal, a két ország lakosságát pedig barátság, ezért a berlini kormány a HDP politikusainak letartóztatásával kialakult helyzetben nem hallgathat, hanem hivatalosan az ankarai vezetés tudomására kell hoznia álláspontját.

Joachim Gauck szövetségi elnök a Der Spiegel című hírmagazinnak lesújtónak nevezte a törökországi belpolitikai fejleményeket, és hangsúlyozta, hogy az együttműködés Ankarával nem jelentheti a lemondást a kritika jogáról. A török kormány hatályon kívül helyezi a demokratikus jogállam alapjait, ha a puccskísérlet ürügyén kiüresíti a sajtószabadságot, felhasználja politikai céljaira az igazságszolgáltatást, és az államfő a halálbüntetés visszaállítására törekszik – jelentette ki.

Ankara tevékenysége révén felmerül a kérdés, vajon Törökország „végleg letér-e az Európa felé vezető útról”, az utóbbi időszak fejleményei a belpolitikai helyzet olyan fokú elmérgesedését jelzik, amelyet az európaiak nem hagyhatnak válasz nélkül – húzta alá Joachim Gauck a Der Spiegel szombaton megjelenő számából előzetesen ismertetett interjúban.