Január 20. után, ahogy Donald Trumpot beiktatják az Egyesült Államok 45. elnökének, a világ új kihívásokkal néz majd szembe. Ennek előszelét már érezhette, amikor az iparmágnásból lett államfő videoüzenetben jelentette be a tervezett első intézkedéseit. Ugyan nem nagy meglepetés, hogy a protekcionista, az amerikai érdekeket védő gazdaságpolitikát hirdető Trump kihátrál a TPP-ből, vagyis a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi és gazdaságpolitikai egyezményből, de előrevetíti, hogy a változások hamarabb jönnek, mint azt a szakértők várták.
Az új elnök az országra nézve katasztrofálisnak nevezte a tíz ázsiai és óceániai országgal – köztük Vietnammal, Ausztráliával, Kanadával, Chilével és Japánnal – megkötött TPP-t. Szerinte ez kiszolgáltatottabbá tenné az amerikai gazdaságot, ezért helyette bilaterális egyezményeket fog kialakítani, és kifarol a tavaly októberben Barack Obama által letárgyalt egyezményből. Azt várja ettől, hogy az amerikai ipar jobb helyzetbe kerül, munkahelyeket menthet meg.
Bár Trump retorikájában a protekcionizmussal magyarázza a kifarolást, az egyezmény alapja éppen az volt, hogy Kínával szemben épüljön ki egy erős kereskedelmi és gazdasági társulás. Ugyanis jóval több ez, mint egy kereskedelmi korlátozásokat enyhítő szerződés: összehangolná a szabványokat a részt vevő országok között, közös környezetvédelmi és munkaügyi szabályozást írna elő. Utóbbi épp azért jött létre, hogy a nyugati gyártóknak kevésbé kiszolgáltatottá tegye a keleti munkásokat, igazságos feltételeket teremtve nekik. Ez a lépés éppen ezért a saját szavazói bázisának, főként a fehér, kevéssé képzett munkaerőnek szól inkább.
Az amerikai visszakozás gyakorlatilag halálra ítéli a TPP-t, ennek pedig éppen Kína örülhet a legjobban. Abe Sinzó japán miniszterelnök hétfőn Trumpra reagálva azt közölte, hogy értelmetlen lesz az egyezmény, nincs is tervük a bennmaradó országoknak, hogyan ellensúlyozzák az USA elvesztését. Buenos Aires-i útján azt mondta az újságíróknak, hogy az Egyesült Államok nélkül eltűnik az egyensúly, elvesznek az előnyök.
A legjobban Kína dörzsölheti a tenyerét: egyrészről eltűnhet a gazdasági egyezmény, amely veszélyeztette a regionális gazdasági pozícióját, másrészről tárgyalásra hívhatja a kieső feleket, és kiválthatja az USA-t az egyezményekben, ez pedig még inkább az ázsiai gyártásnak kedvezne. Az amerikai cégek így nemhogy jól járnának, de kifejezetten arra ösztökélheti őket, hogy a Csendes-óceán másik partjára települjenek át.
Az elnök beszélt továbbá a jogállami reformról. Ezzel kapcsolatban elmondta: minden egyes új szabályozásra két régi, tehát valószínűleg meghaladott szabályozás eltörlése kell jusson.
Trump a nemzetbiztonsági területtel folytatta, itt a kritikus infrastruktúrák védelme az elsőbbség. „Olyan terv elkészítésére adok utasítást, amely biztosítja ezeknek a védelmét a kibertámadásoktól és bármilyen más jellegű támadástól” – mondta. Kitért a kampányban szintén sokat tárgyalt bevándorlási kérdésre is. Elmondta, az amerikai hatóságok kivizsgálnak majd minden olyan vízumprogrammal történt visszaélést, amely az amerikai munkások érdekeit sértheti.
A videó végén Trump a közélet megtisztításáról beszélt. Egy új szabályozással a következő elnök megtiltaná, hogy vezető köztisztviselők a hivatali idejük végétől számított öt éven belül a versenyszférában helyezkedjenek el lobbistaként. Az amerikai lobbistákat alkalmazó magyar kormányt is érintheti az a beígért szabályozás, amely a közszféra vezetőinek megtiltaná, hogy hivatalukat elhagyva egy idegen ország érdekeit képviselhessék az Egyesült Államokban. Ez rosszat jelenthet a magyar kormány lobbistájának, a korábbi floridai képviselőnek, Connie Macknek, akinek 1,3 milliárd forintot fizettek a munkájáért.
