Donald Trump csütörtöki bejelentése értelmében egy 66 éves, nyugállományú tábornok kerül a Pentagon élére. James Mattis 1950. szeptember 8-án született egy Washington állambeli kisvárosban, Pullmanben. A középiskola elvégzését követően katonának állt – már tengerészgyalogosként szerzett történészi alapszakos diplomát a Central Washington Universityn. Gyorsan lépkedett felfelé a ranglétrán, mindenkori társai intellektuális személynek tartották, akiről az a hír járta, hogy hétezer kötetes könyvtára van. Marcus Aurelius Elmélkedések című kötetét például minden egyes bevetésre magával vitte. Állítólag szó szerint tud idézni Ulysses S. Granttől, Shakespeare-től vagy Szun Cétől – ezért nevezték sokan „Harcos Papnak”.
Mattis több mint négy évtizeden keresztül szolgált a tengerészgyalogságnál, olyan események alakítója volt, mint az 1991-es Öböl-háború, a 2001-es dél-afganisztáni hadjárat vagy a 2003-ban kezdődött iraki háború. Akciói során a Káosz hívójelet használta, de „Veszett Kutyának” is nevezték társai. A széles közvélemény előtt 2004-ben lett ismert, amikor Fallúdzsa ostromát irányította. Leghíresebb idézetei közül érdemes kiemelni, hogy tálibokat ölni szerinte „remek szórakozás”, míg az iraki ellenállók vezetőinek azt üzente: „ha szívóztok velem, kinyírlak mindannyiótokat”.
Utolsó pozíciójába – az amerikai haderők közel-keleti műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élére – 2010-ben került, innen vonult nyugdíjba. Utolsó nagyobb előadását ezt követően, 2013 szeptemberében, a Budapesten tartott NATO Katonai Bizottság Konferenciáján tartotta. Visszavonulásának dátuma megnehezítheti Mattis kinevezését, hiszen védelmi miniszternek az amerikai törvények értelmében csak több mint hét éve leszerelt személyt lehet jelölni. Így rendkívüli kongresszusi jóváhagyásra lesz szükség – persze ezt Trump simán megszerezheti, hiszen a republikánusok többségben vannak a kongresszusban is.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy a tábornok politikába „ártja magát”. Többször kinyilvánította, hogy az izraeli–palesztin konfliktus megoldásában a kétállamos megoldás híve (éppen ezért a hasonlóan gondolkodó John Kerry külügyminisztert is támogatta). Úgy véli, ha a Ciszjordániában tapasztaltak folytatódnak, apartheid-szerű rendszer üzemeltetőjeként gondolhatunk a jövőben Izraelre. Mattis a Centcom élén folyamatos politikai vitát vívott Barack Obama amerikai elnökkel is, annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt. A „Veszett Kutya” úgy véli, az USA-nak fel kellene készülni egy esetleges Iránnal szembeni katonai konfliktusra, az országgal megkötött többhatalmi atomalkut is erősen ellenezte.
