Afgánok milliói ülnek a bőröndjükön

A nyugati támogatások fele korrupciós csatornákon tűnik el – mondja az Afganisztánban dolgozó orvos.

Erös számítása szerint a nyugati világ 2002 óta több mint 1000 milliárd dollárt fordított Afganisztánban a „biztonság” megteremtésére, vagyis katonai célokra, de kevesebb mint 100 milliárdot újjáépítésre. Utóbbi jelentős része eltűnt a korrupciós csatornákon. – A nyugati világ, benne Magyarország, a 2001 októberében kezdődő beavatkozással nemcsak az al-Kaida és a tálibok megsemmisítésére törekedett, hanem sok pénzből, kevés kulturális ismerettel próbálta ráhúzni a nyugati demokráciát egy országra, amit még mindig a középkori törzsi kultúra határoz meg, ahol az iszlám mérhetetlenül nagy szerepet játszik, a lakosság 75 százaléka analfabéta, nincs ipar, és az ásványkincsekhez való hozzáférés technikailag alig lehetséges. A katasztrofális eredményért most az egyszerű emberek tömegei fizetnek meg, miközben néhányakat multimilliomossá tett a korrupció – hívta fel a figyelmet a térséget jól ismerő német orvos.

A Kinderhilfe Afghanistan csak magánadományokat fogad el. Erös szerint a segélyszervezetek közül azoknak nincsenek korrupciós problémáik, akik nem közpénzeket használnak fel, és nem a fővárosban, hanem falvakban és kisvárosokban dolgoznak a polgármesterekkel és a törzsi vezetőkkel, ahogy ők.

Nagy része az afgán menedékkérőknek fiatal férfi, sokan 18 év alattiak. Erös szerint a családok küldték a fiatal, munkanélküli férfiakat az európai szociális paradicsomba, hogy dolgozzanak, pénzt keressenek, és hazaküldjék, hogy végre kórházban kezeltessék a beteg anyjukat, iskolába küldjék a testvéreiket. Bár a migrációs hullám során a hatóságok és a lakosság is azt tapasztalhatta, hogy az afgánok nem feltétlenül tisztelik a jogot, Erös szerint az elmúlt évtizedek afgán menekültjeinek – főleg a szovjet megszállás alatt érkezetteknek – a döntő többsége Németországban törvénytisztelő életet él, szorgalmasan dolgozik, a gyermekeit nagy részben főiskolára járatja, és semmiféle iszlamista vagy terrorista akciót nem hajt végre. – Ha már egyszer nálunk vannak, és a nyugati politika bűnrészes az afganisztáni helyzetben, akkor értelmes dolog volna olyan szakmákra kiképezni őket, amikben visszatérésük után egzisztenciát tudnak építeni – véli a német orvos.

Különbség van ugyanakkor azok között, akik 1979–89 között, és akik most érkeznek. – Akkor 120 ezren jöttek, de majdnem mind beszéltek németül. Jelentős részük a kabuli német gimnáziumban érettségizett és Németországban járt egyetemre. Integrációjuk néhány hetet vett igénybe. A mostani menekültek több mint fele analfabéta – mondja Erös. Az otthon élő afgánoknak nincs jövőjük, amíg a korrupció és a nepotizmus nem változik; az orvos szerint ezért egyértelmű, hogy újabb menekültek várhatók. Talán kisebb hullámokban és más úton – például Észak-Afrikán keresztül. Ami biztos: fiatal afgánok milliói ülnek becsomagolt bőröndjükön.