Afgánok milliói ülnek a bőröndjükön

A nyugati támogatások fele korrupciós csatornákon tűnik el – mondja az Afganisztánban dolgozó orvos.

Szinte naponta érkeznek Afganisztánból a terrortámadások hírei. Nemrég a német konzulátusnál, egy amerikai támaszpontnál és egy síita mecsetnél robbantottak, egy esküvőt pedig rakétatámadás ért. Az ENSZ szerint idén szeptemberig 2562 civil halálos áldozata volt a merényleteknek és összecsapásoknak. Reinhard Erös több mint harminc éve Afganisztánban dolgozó német orvos szerint viszont az afganisztáni emberek helyzetén nem változtattak drámaian az elmúlt hónapok eseményei: azt több mint hét éve a bizonytalanság, a munkanélküliség, a remény hiánya határozza meg. A német Bundeswehr egykori főorvosa feleségével és öt gyermekével a Kinderhilfe Afghanistan (Afganisztáni Gyermeksegély) nevű szervezetet vezeti, amelyet 1998-ban ők alapítottak főleg nők és gyerekek oktatásának és egészségügyi ellátásának támogatására.

Németország októberben jelentette be, hogy visszaküldi Afganisztánba azokat a menedékkérőket, akiknek kérelmét nem fogadták el; a hírek szerint 40 ezer embert. A nyilvánosságban felmerült a kérdés, hogy mennyire biztonságos Afganisztán, vissza lehet-e küldeni oda bárkit is.

Reinhad Erös szerint igen. Afganisztánban nem beszélhetünk háborús helyzetről, mint Szíriában – mondta a német közszolgálati rádiónak, a Deutschlandfunknak. Lapunknak azt is hozzátette, akik visszatérnek, a munka és remény nélkül élők tömegét fogják gyarapítani. És nem csak ők, hiszen Pakisztán 2,5 millió afgán menedékkérőt küldene vissza, és Irán is több mint kétmillió afgán kiutasítását tervezi.

Magyarország ötmillió eurót (mintegy másfél milliárd forintot) adományoz afganisztáni fejlesztésekre – ezt nemrég közölte a külügyi tárca gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára, Magyar Levente. Az Európai Unió 1,2 milliárd eurót (360 milliárd forint) juttat a közel-keleti országnak. Kérdés, hogy ez mit ér.

– A korrupt afganisztáni elit azt reméli, hogy további milliárdok formájában még sokáig kitart a „nyugati segítség”, amelynek ők a kizárólagos nyertesei – mondta lapunknak Erös. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Afganisztánba érkező összegek fele sötét utakon tűnik el, ezért véget kellene vetni ennek a gyakorlatnak – ráadásul sosem született igazi értékelés arról, hogy mi történt a pénzekkel.

Erös számítása szerint a nyugati világ 2002 óta több mint 1000 milliárd dollárt fordított Afganisztánban a „biztonság” megteremtésére, vagyis katonai célokra, de kevesebb mint 100 milliárdot újjáépítésre. Utóbbi jelentős része eltűnt a korrupciós csatornákon. – A nyugati világ, benne Magyarország, a 2001 októberében kezdődő beavatkozással nemcsak az al-Kaida és a tálibok megsemmisítésére törekedett, hanem sok pénzből, kevés kulturális ismerettel próbálta ráhúzni a nyugati demokráciát egy országra, amit még mindig a középkori törzsi kultúra határoz meg, ahol az iszlám mérhetetlenül nagy szerepet játszik, a lakosság 75 százaléka analfabéta, nincs ipar, és az ásványkincsekhez való hozzáférés technikailag alig lehetséges. A katasztrofális eredményért most az egyszerű emberek tömegei fizetnek meg, miközben néhányakat multimilliomossá tett a korrupció – hívta fel a figyelmet a térséget jól ismerő német orvos.

A Kinderhilfe Afghanistan csak magánadományokat fogad el. Erös szerint a segélyszervezetek közül azoknak nincsenek korrupciós problémáik, akik nem közpénzeket használnak fel, és nem a fővárosban, hanem falvakban és kisvárosokban dolgoznak a polgármesterekkel és a törzsi vezetőkkel, ahogy ők.

Nagy része az afgán menedékkérőknek fiatal férfi, sokan 18 év alattiak. Erös szerint a családok küldték a fiatal, munkanélküli férfiakat az európai szociális paradicsomba, hogy dolgozzanak, pénzt keressenek, és hazaküldjék, hogy végre kórházban kezeltessék a beteg anyjukat, iskolába küldjék a testvéreiket. Bár a migrációs hullám során a hatóságok és a lakosság is azt tapasztalhatta, hogy az afgánok nem feltétlenül tisztelik a jogot, Erös szerint az elmúlt évtizedek afgán menekültjeinek – főleg a szovjet megszállás alatt érkezetteknek – a döntő többsége Németországban törvénytisztelő életet él, szorgalmasan dolgozik, a gyermekeit nagy részben főiskolára járatja, és semmiféle iszlamista vagy terrorista akciót nem hajt végre. – Ha már egyszer nálunk vannak, és a nyugati politika bűnrészes az afganisztáni helyzetben, akkor értelmes dolog volna olyan szakmákra kiképezni őket, amikben visszatérésük után egzisztenciát tudnak építeni – véli a német orvos.

Különbség van ugyanakkor azok között, akik 1979–89 között, és akik most érkeznek. – Akkor 120 ezren jöttek, de majdnem mind beszéltek németül. Jelentős részük a kabuli német gimnáziumban érettségizett és Németországban járt egyetemre. Integrációjuk néhány hetet vett igénybe. A mostani menekültek több mint fele analfabéta – mondja Erös. Az otthon élő afgánoknak nincs jövőjük, amíg a korrupció és a nepotizmus nem változik; az orvos szerint ezért egyértelmű, hogy újabb menekültek várhatók. Talán kisebb hullámokban és más úton – például Észak-Afrikán keresztül. Ami biztos: fiatal afgánok milliói ülnek becsomagolt bőröndjükön.