A határozat azt követeli a zsidó államtól, hogy „azonnal és teljeskörűen vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentum szerint az izraeli telepestevékenységnek „nincs jogi alapja, és súlyosan megsérti a nemzetközi jogot”.
A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok – amely a BT állandó tagja és Izrael szoros szövetségese – ezúttal nem élt vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi tagállama támogatta a határozat elfogadását.
A határozattervezetet négy állam adta be azután, hogy ugyanezt a dokumentumot korábban Egyiptom már előterjesztette, de – Donald Trump megválasztott republikánus párti amerikai elnök és Izrael nyomására – elnapolta a csütörtökre tervezett szavazást.
A hírügynökségek arra vezetik vissza az amerikai tartózkodást, hogy Barack Obama hivatalban lévő demokrata párti amerikai elnök és Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök között meglehetősen fagyossá vált a viszony, a Fehér Ház lakója az izraeli telepbővítéseket tekintette a béke-erőfeszítések legfőbb akadályának.
Az izraeli kormányfő csütörtökön, a kiírt BT-szavazás előtt a Twitteren sürgette az Egyesült Államokat, hogy vétózza meg a határozatot. Nem sokkal később – ugyancsak a Twitteren – Donald Trump megválasztott amerikai elnök is csatlakozott Netanjáhú felhívásához. A Canal 10 izraeli televízió és a Jerusalem Post című lap pénteken tudni vélte, hogy Obama ezen a napon még nem volt biztos abban, miként cselekedjen országa ENSZ-képviselője. Állítólag az elnökre is nyomást gyakoroltak Izraelből, ez ügyben számos telefonhívást kapott. Washington végül mégis maradt a tartózkodásnál.
Az EFE spanyol hírügynökség pénteken izraeli diplomáciai források feltételezéseit idézve azt írta: Obama és külügyminisztere, John Kerry ezzel a lépésével „be akarta betonozni” az általuk követett eddigi amerikai külpolitikát, még mielőtt a Netanjáhú személyéhez és politikai irányultságához közelebb álló Trump-kormányzat hivatalba lép. A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint ugyanakkor Kairó azért napoltatta el a szavazást, mert nem akart ujjat húzni a megválasztott új amerikai elnökkel.
A Canal 10 emlékeztetett arra, hogy az ENSZ BT utoljára 1981-ben hozott Izraellel szembeni határozatot. A zsidó állam mindenesetre hosszú évtizedeken keresztül számíthatott arra, hogy az Egyesült Államok vétójogával élve pajzsként védi őt a világszervezet szankcióval szemben.
