Egy névtelen tipp alapján a hatóságoknak Norvégiában sikerült a nyomára bukkanni a dachaui koncentrációs tábor kovácsoltvas kapujának, melyet két évvel ezelőtt loptak el a München melletti városból. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki és milyen szándékkal vitte el a kaput, valószínűleg szimbolikus történelmi szerepe miatt fájt rá valakinek a foga, a gyanú szerint szélsőjobboldaliak állhatnak a bűncselekmény mögött. Mivel a kapu több mint száz kilogramm, nem lehetett könnyű dolguk az elkövetőknek, akiknek ráadásul előbb egy másik kaput is meg kellett mászniuk, és a biztonsági őröket is ki kellett cselezniük.
A kovácsoltvas kaput a tábor foglyai készítették, és az auschwitzihoz hasonló módon ugyancsak szerepel a hírhedt „Arbeit macht frei” (A munka szabaddá tesz) felirat. Azt egyelőre nem tudni, hogy mihez kezdenek majd az előkerült eredeti kapuval, azt ugyanis a tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalma miatt közben kicserélték egy másikkal. A megemlékezésen egyébként tavaly Barack Obama amerikai elnök is részt vett.
A dachaui láger az egyik első volt, becslések szerint összesen 200 ezren raboskodtak benne, közülük több mint 40 ezren haltak meg. A tábor helyén ma emlékmúzeum működik, melyet évente 800 ezren keresnek fel.
A „holokausztrelikviák” gyűjtése nem példa nélküli. 2009-ben például az auschwitzi tábor kapujának hírhedt feliratát is ellopták, és csak két évvel később, három darabba vágva találták meg. Az elkövető akkor egy Anders Högström nevű svéd neonáci volt, aki két év börtönbüntetést kapott tettéért. Később a brit sajtó arról írt, hogy a svéd férfi valójában egy dúsgazdag, náci, brit gyűjtőnek akarta eladni a relikviát, a pénzt pedig svédországi támadásokhoz akarta felhasználni.
A lopás ötlete azonban mást is megkísértett, tavaly például két brit tinédzser keltett nagy felháborodást, miután állítólag apró használati tárgyakat, például gombokat, üvegdarabokat, és egy régi hajvágó készülék darabját próbálták ellopni egy látogatás alkalmával Auschwitzból. Az évente 15 ezer fontos költségű elitiskolába járó diákok először elismerték tettüket, és kiegyeztek a pénzbüntetésben, később azonban már azt állítottak, csak idegenvezetőjüknek akarták megmutatni a tárgyakat. Ennek ugyanakkor ellent mond, hogy állítólag a biztonsági őrök kapták őket rajta a lopáson. Ha a lengyel bíróság bűnösnek találja őket, akár tízéves börtönt is kaphatnának, bár nyilvánvalóan ilyen szigorú büntetésre azért nem kell számítaniuk.
De néhány éve az Ebay nevű internetes aukciós ház is a támadások célkeresztjébe került, miután az oldalon holokausztrelikviákra lehetett licitálni. A koncentrációs táborok egyik áldozatának cipőit például 940 fontért, fogkeféjét 145 fontért árulták, sőt egy auschwitzi fogoly jellegzetes pizsamaszerű „egyenruhájáért” 8500 dollárt is elkért ukrán tulajdonosa. Hiába volt azonban a felháborodás, a kereslet-kínálat megtalálja egymást, és hasonló történelmi emlékek újra és újra feltűnnek a hasonló oldalakon. Tavaly például egy koncentrációs tábor tisztjének halálfejes sapkáját 12 ezer dollárért, Heinrich Himmler állítólagos szemüvegét 8 ezerért, egy SS-egyenruhát szintén 8 ezerért kínálták eladásra az oldalon, számos efféle tárgy mellett. Egy gyors kereséssel megbizonyosodhattunk róla, hogy hasonló tárgyakat akár most is találhatunk az Ebayen: több száz náci relikvia mellett például koncentrációs táborokból származó levelezőlapokat, borítékokat.
A holokausztrelikviák árulása Németországban, Ausztriában és Franciaországban és Magyarországon is illegális.
