Királycsináló albánok Macedóniában

Az oroszok által támogatott jobbközép kormánypárt huszonhatezer szavazattal kapott többet náluk.

A válság során Oroszország egyébként támogatta a VMRO–DPNE-kormányt, Szergej Lavrov külügyminiszter szerint a Nyugat Gruevszki aláásásával kormányváltást akart összehozni Macedóniában. Az orosz kapcsolatra utal az is, hogy a kormánypárti szimpatizánsok orosz zászlókat és ortodox kereszteket lóbáltak az elmúlt évek ellentüntetésein.

Roland Gjoni, a Dublini Egyetem etnikai konfliktusokkal és nacionalizmussal foglalkozó kutatója, valamint Timothy Less, a Nova Europa politikai kockázatokkal foglalkozó intézményigazgatója a Balkan Insighton elemezte még a választás előtt, miért várható a kormánypárt sikere az előre hozott választáson. Szerintük ugyan a kormány valóban korrupt és elnyomó, fel tud mutatni sikereket: Gruevszki tíz év alatt rengeteg befektetőt hozott az országba, amely stabil gazdasági növekedést képes már felmutatni. Emellett elkezdte újraépíteni a macedón nemzeti identitást – átépítette Szkopje egy részét is ennek jegyében –, miközben kiegyezett az ország legnépesebb kisebbségével, az albánokkal. A választók szemében Gruevszki olyan vezető, aki képes kézben tartani a gazdaságot és összetartani a nemzetet.

A győzelemhez hozzájárult szerintük, hogy az ellenzéki SDSM rendkívül szervezetlen és gyenge. Nincsenek jó vezetőik, nincsenek válaszaik a macedónok életének problémáira. Ráadásul a szociáldemokraták vállukon hordozzák elődeik, a Kommunisták Ligája 1990-es és kétezres évekbeli kormányzási kudarcainak terhét. Emellett – és talán éppen ezért – a nép az SDSM-et is rendkívül korruptnak tartja, a VMRO–DPNE nyilvánosságra hozott olyan dokumentumokat, amelyekből kiderül, Zaev még Strumica polgármestereként csúszópénzt fogadott el. Igaz, a közelmúltban közeledtek az albánokhoz, ez a kisebbség szavazóinak imponáló lehetett, de elidegenített sok macedónt.

A szerzőpáros szerint további fontos faktor, hogy a kormánypárt az elmúlt tíz évben a kormánypárt kiterjesztette hatalmát az állam különböző szféráira, így a közszféra mellett az igazságszolgáltatás, az állami ügyészség, a rendőrség, a hadsereg, a hírszerzés, az egyetemek és iskolák, kulturális szervezetek és a szolgáltató szektor bizonyos része is a markában van, ezeken a helyeken csak a párt emberei kerülhetnek fontos pozíciókba. Emellett komoly hatásuk van az üzleti életre és a médiára is, ellenfeleiket pedig a legkeményebb eszközökkel képesek lejáratni.

Az ellenzéki SDSM bevette a fővárost, Szkopjét, ugyanakkor a kormánypárt vidéken erősebb volt a baloldali ellenzéknél. A 123 fős törvényhozásban végül mindkét alakulatnak 51-51 helye lesz, így egyikük sem lesz képes egyedül kormányt alakítani. Ehhez az ország legnagyobb kisebbségének segítségére lesz szüksége a kormányzó VMRO–DPNE-nek

Az általában a kormánypárt mellé álló Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) a szavazatok 7,3 százalékát szerezte meg, ez 8-9 képviselő helyet jelenthet a parlamentben. A második helyre várták az Albánok Demokratikus Pártját (DPA), az általában jól teljesítő négy nagy macedóniai párt egyikét, ám az alakulat csupán 2,61 százalékot ért el, így két képviselőt delegálhatnak a törvényhozásba. Két újabb alapítású albán erő is jobban szerepelt a DPA-nál: a BESA 4,87 százalékot ért el, ez öt helyet jelent, míg az Albánok Szövetsége a szavazatok 2,95 százalékát kapta meg, nekik – a DPA-hoz hasonlóan – két képviselőjük lesz.

Az ország régóta szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, ezt egyrészt az elhúzódó brüsszeli krízis, másrészt a terv görög ellenzése – Macedónia nevével van gondjuk – hátráltatja. Mivel egyelőre nincs esély a belépésre, sem az EU, sem az Egyesült Államok nem támaszt komoly elvárásokat Gruevszkiékkel szemben. Sőt, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter november végén részt vett a kormánypárt egyik választási nagygyűlésén, amelyen a balkáni migránsútvonal bezárásáról beszélt.

A fentiek alapján folytatódhat a VMRO–DPNE elnyomó kormányzása, igaz, felmerült, hogy Gruevszki helyett Nikola Poposzki külügyminiszter vezetheti jövőben az országot. Kurz nyíltan kiállt kollégája mellett, ez arra utalhat, hogy a Nyugatnak se lenne ellenére a váltás – írta elemzésében Florian Bieber, a Grazi Egyetem délkelet-európai történelemmel és politikával foglalkozó professzora. Ebben az esetben Gruevszki a háttérből irányíthatná az országot.

A kutató szerint a kormánypárt győzelme üzenetértékű lehet a térség erős vezetőinek: kormányozhatnak sajátos módszereik szerint, háborítatlanul. Ugyanakkor a szoros eredmény azt mutatja, hogy komoly indulatok forrnak már a macedónokban, ami idővel a baloldal sikerét hozhatja magával – véli Bieber. Azaz Zaevnek igaza lehet: az idő nekik dolgozhat.