Vasárnap előre hozott parlamenti választást tartottak Macedóniában, ahol ezúttal is a kormánypárt, a jobbközép Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) tudott nyerni. Igaz, elég szoros lett a vége, hiszen a szavazatok 99,72 százalékos feldolgozottsága mellett a kormányerők 38,06 százalékos eredményt értek el, míg a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM) a szavazatok 36,69 százalékát kapta. Azaz huszonhatezer szavazattal nyert a kormánypárt – írja a macedón Independent a választási bizottság adataira hivatkozva.
A Kelet-Európában magasnak számító 67 százalékos részvétellel zárult választás éjszakáján mindkét fél győztesnek hirdette magát. „Ismét győztünk. Ma este, december 11-én a VMRO sorban tizedszer nyert. Tíz-nulla” – jelentette ki a kormánypárt egyik vezetője, Vlatko Grojcev. A szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje, Zoran Zaev a vereség ellenére ezt mondta: „Mi vagyunk a győztesek. Még várjuk a végleges eredményt, de a jelenlegi állás szerint az ellenzéknek eggyel több képviselője lesz, és bármilyen változás csak nekünk kedvezhet.”
Az országot 2006 óta vezető Nikola Gruevszki azért kényszerült ismét megmérettetni magát az urnáknál – két évvel a tervezett választási időpont előtt –, mert az ellenzék azzal vádolta meg a kormányt, hogy húszezer embert (politikusokat, bírókat, újságírókat, rendőri és vallási vezetőket) hallgattatott le. Az egészből politikai válság kerekedett, amelyet Gruevszki szerint az ellenzék szított, hogy aztán megpuccsolja a kormányt.
Erre válaszul Zaevék korrupciós ügyekről hoztak nyilvánosságra hangfelvételeket. Ezekből kiderült, a tíz éve regnáló kormány az utóbbi esztendőkben közpénzek dollármillióit lopta el, belenyúlt a választási eredményekbe, valamint ellenfeleivel szemben használta az elvben független igazságszolgáltatást. A kormány úgy védekezett, külföldi kémek készítették a szerintük hamis felvételeket.
Az elmúlt két évben kormányzás nem nagyon zajlott Macedóniában, viszont ellenzéki tüntetések igen. Nem csoda, hogy a kormány igyekezett elterelni a figyelmet a botrányairól: etnikai konfliktust szított az északi Kumanovo városában, ahol albán gerillák csaptak össze helyi erőkkel 2015. május 9-én. Ebben tizennégy fegyveres és nyolc rendőr hunyt el, harminc embert tartóztattak le terrorizmus gyanújával – később kiderült, a kormánypártnak is köze volt a konfliktushoz.
A válság során Oroszország egyébként támogatta a VMRO–DPNE-kormányt, Szergej Lavrov külügyminiszter szerint a Nyugat Gruevszki aláásásával kormányváltást akart összehozni Macedóniában. Az orosz kapcsolatra utal az is, hogy a kormánypárti szimpatizánsok orosz zászlókat és ortodox kereszteket lóbáltak az elmúlt évek ellentüntetésein.
Roland Gjoni, a Dublini Egyetem etnikai konfliktusokkal és nacionalizmussal foglalkozó kutatója, valamint Timothy Less, a Nova Europa politikai kockázatokkal foglalkozó intézményigazgatója a Balkan Insighton elemezte még a választás előtt, miért várható a kormánypárt sikere az előre hozott választáson. Szerintük ugyan a kormány valóban korrupt és elnyomó, fel tud mutatni sikereket: Gruevszki tíz év alatt rengeteg befektetőt hozott az országba, amely stabil gazdasági növekedést képes már felmutatni. Emellett elkezdte újraépíteni a macedón nemzeti identitást – átépítette Szkopje egy részét is ennek jegyében –, miközben kiegyezett az ország legnépesebb kisebbségével, az albánokkal. A választók szemében Gruevszki olyan vezető, aki képes kézben tartani a gazdaságot és összetartani a nemzetet.
A győzelemhez hozzájárult szerintük, hogy az ellenzéki SDSM rendkívül szervezetlen és gyenge. Nincsenek jó vezetőik, nincsenek válaszaik a macedónok életének problémáira. Ráadásul a szociáldemokraták vállukon hordozzák elődeik, a Kommunisták Ligája 1990-es és kétezres évekbeli kormányzási kudarcainak terhét. Emellett – és talán éppen ezért – a nép az SDSM-et is rendkívül korruptnak tartja, a VMRO–DPNE nyilvánosságra hozott olyan dokumentumokat, amelyekből kiderül, Zaev még Strumica polgármestereként csúszópénzt fogadott el. Igaz, a közelmúltban közeledtek az albánokhoz, ez a kisebbség szavazóinak imponáló lehetett, de elidegenített sok macedónt.
A szerzőpáros szerint további fontos faktor, hogy a kormánypárt az elmúlt tíz évben a kormánypárt kiterjesztette hatalmát az állam különböző szféráira, így a közszféra mellett az igazságszolgáltatás, az állami ügyészség, a rendőrség, a hadsereg, a hírszerzés, az egyetemek és iskolák, kulturális szervezetek és a szolgáltató szektor bizonyos része is a markában van, ezeken a helyeken csak a párt emberei kerülhetnek fontos pozíciókba. Emellett komoly hatásuk van az üzleti életre és a médiára is, ellenfeleiket pedig a legkeményebb eszközökkel képesek lejáratni.
Az ellenzéki SDSM bevette a fővárost, Szkopjét, ugyanakkor a kormánypárt vidéken erősebb volt a baloldali ellenzéknél. A 123 fős törvényhozásban végül mindkét alakulatnak 51-51 helye lesz, így egyikük sem lesz képes egyedül kormányt alakítani. Ehhez az ország legnagyobb kisebbségének segítségére lesz szüksége a kormányzó VMRO–DPNE-nek
Az általában a kormánypárt mellé álló Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) a szavazatok 7,3 százalékát szerezte meg, ez 8-9 képviselő helyet jelenthet a parlamentben. A második helyre várták az Albánok Demokratikus Pártját (DPA), az általában jól teljesítő négy nagy macedóniai párt egyikét, ám az alakulat csupán 2,61 százalékot ért el, így két képviselőt delegálhatnak a törvényhozásba. Két újabb alapítású albán erő is jobban szerepelt a DPA-nál: a BESA 4,87 százalékot ért el, ez öt helyet jelent, míg az Albánok Szövetsége a szavazatok 2,95 százalékát kapta meg, nekik – a DPA-hoz hasonlóan – két képviselőjük lesz.
Az ország régóta szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, ezt egyrészt az elhúzódó brüsszeli krízis, másrészt a terv görög ellenzése – Macedónia nevével van gondjuk – hátráltatja. Mivel egyelőre nincs esély a belépésre, sem az EU, sem az Egyesült Államok nem támaszt komoly elvárásokat Gruevszkiékkel szemben. Sőt, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter november végén részt vett a kormánypárt egyik választási nagygyűlésén, amelyen a balkáni migránsútvonal bezárásáról beszélt.
A fentiek alapján folytatódhat a VMRO–DPNE elnyomó kormányzása, igaz, felmerült, hogy Gruevszki helyett Nikola Poposzki külügyminiszter vezetheti jövőben az országot. Kurz nyíltan kiállt kollégája mellett, ez arra utalhat, hogy a Nyugatnak se lenne ellenére a váltás – írta elemzésében Florian Bieber, a Grazi Egyetem délkelet-európai történelemmel és politikával foglalkozó professzora. Ebben az esetben Gruevszki a háttérből irányíthatná az országot.
A kutató szerint a kormánypárt győzelme üzenetértékű lehet a térség erős vezetőinek: kormányozhatnak sajátos módszereik szerint, háborítatlanul. Ugyanakkor a szoros eredmény azt mutatja, hogy komoly indulatok forrnak már a macedónokban, ami idővel a baloldal sikerét hozhatja magával – véli Bieber. Azaz Zaevnek igaza lehet: az idő nekik dolgozhat.
