Lelőtték az orosz nagykövetet Ankarában

Andrej Karlovot a Kortárs Művészeti Központban halálosan megsebesítették, a támadóval a rendőrök végeztek.

A múlt héten részt vett az aleppói tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalásokon is, támogatta, hogy a civil lakosságot kimentsék az ostromlott városból.

A hatóságok már közvetlenül a merénylet után közölték, hogy az elkövető rendőrigazolvánnyal jutott be az eseményre. Esti sajtótájékoztatóján Ankara polgármestere, Melih Gökçek elmondta, hogy a támadó Mevlüt Mert Altıntaş volt. Az 1994-ben született férfi két éve végzett a rendőrtiszti főiskolán, majd a lázadók elleni különleges alakulat tagja lett. A július 15-i sikertelen puccskísérletben is érintett lehetett, ezt egyelőre vizsgálják a nyomozók.

Feldúlt nyilatkozatok

„Ez a terrorizmus és a propaganda együttes diadala! Nyugodtan magukba nézhetnek, s közösséget vállalhatnak az ankarai orosz nagykövetet hátba lövő merénylővel mindazok, akik részt vettek az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban Aleppo kapcsán folyó szisztematikus oroszellenes kampányban!” – üzeni az álszent nyugati újságíróknak  Andrej Szusencov a Valdaj Klub program igazgatója.

Érthető módon meglehetősen haragos más elemzők gyorsértékelése is. Oroszország elleni merényletként értékeli az ankarai merényletet Mihail Gyeljagin. Az ismert orosz politológus gyorsértékelésében arra számít, hogy az ehhez hasonló provokációkra egészen Donald Trump beiktatásáig számítani lehet. A moszkvai elemző emlékeztet arra, hogy Ukrajnában már el is feledkeztek a minszki megállapodásról, s az utóbbi időben Debalcevo körzetében megszaporodtak a támadások, s egyre többen igyekeznek beletörölni a lábukat Oroszországba. Gyeljagin úgy véli, az ankarai merényletet orosz szakértők bevonásával kell kivizsgálni, s az abban érintetteket szigorúan meg kell büntetni.

Másképp látják a történteket ugyanakkor az orosz liberálisok. Andrej Malgin például nem ért egyet azzal az általánosnak mondható orosz értelmezéssel, miszerint a merénylet célja Ankara és Moszkva szembeállítása lett volna. A Kreml ismert bírálója rámutat, hogy a 22 éves Mert Altinbas világosan értésre adta, hogy Szíriáért és Aleppóért áll bosszút. Mint Malgin megjegyzi, Moszkvában végre meg kellene érteni, hogy Aleppo után másfél milliárd szunnita lett Oroszország ellensége. (S. G.)

Abdulkadir Selvi török biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy több jel is arra utal, hogy Altıntaş az al-Kaida szíriai ágához, az án-Núszra Fronthoz tartozott. Szerinte ezt igazolja a támadás kivitelezése és az, hogy tört arab nyelvű beszédében a terrorszervezet himnuszából idézhetett.

Kiemelte Aszad- és oroszellenességét is: mivel az án-Núszra a szír elnök és Moszkva erői ellen harcolt Aleppóban. Hivatalosan még nem erősítették meg Selvi állítását, azonban a török hivatalos forrásokat is kétkedve kell fogadni, ugyanis Recep Tayyip Erdogan elnök és a kormány retorikájában minden rendszerellenes támadást a szélsőséges iszlamizmussal köt össze.

„Fél éve még egy hasonló ankarai gyilkosság egy új Szarajevóval ért volna fel, most azonban már aligha” – vetette el az orosz nagykövet meggyilkolása után felröppent, az I. világháború kirobbanásával párhuzamot vonó sötét jóslatokat Carl Bildt. A volt svéd külügyminiszterhez hasonlóan nyilatkoznak az orosz politikusok is. Alekszej Puskov és Leonyid Kalasnyikov, a duma külügyi illetve FÁK-kal foglalkozó bizottságának vezetője is leszögezte, hogy az orosz-török viszonyra nem lesz hatással a merénylet, így az elkövető nem érte el legfőbb célját. Kalasnyikov ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Törökország sokáig a terroristák menedékhelye volt.

A szakértők is úgy látják, hogy a kétoldalú kapcsolatokra a merénylet nem lesz hatással. Mint rámutatnak, ezt jelzi Putyin és Erdogan azonnali telefonbeszélgetése is. A hangsúly a terrorizmus elleni közös harcon lesz, s alighanem mind Ankarának, mind pedig Moszkvának kapóra jön, hogy retorikájában a Nyugatot tegye felelőssé az oroszellenes érzelmek felkorbácsolásáért. Emellett várható az is, hogy a merénylet iszlamista felhangja miatt az orosz légierő a napokban – mintegy válaszul - látványos csapást mér Szíriában az an-Nuszra terrorista szervezet állásaira.

A támadás egy nappal azután történt, hogy tüntetések voltak Törökországban Bassár el-Aszad szír államfő és rezsimje, valamint Oroszország szíriai katonai beavatkozása ellen. Országszerte tízezrek tüntettek a civilek ellen elkövetett atrocitások és a bombázások miatt. Kedden pedig Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter Moszkvában találkozik Szergei Lavrov orosz és Mohammad Dzsávad Zárif iráni külügyi tárcavezetőkkel.

Az eredeti tervek szerint a szíriai polgárháború rendezéséről valamint a terrorizmus elleni harcról egyeztettek volna. A felek közül Törökország az egyetlen, amelyik elképzelhetetlennek tartja a szíriai konfliktus megoldását úgy, hogy Bassár el-Aszad hatalomban marad.

Az ankarai orosz nagykövet elleni gyilkos merényletnek az volt a célja, hogy megakadályozza a Törökország és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálását – jelentette ki hétfő este nyolckor a török néphez intézett videóüzenetében Erdogan az MTI szerint.

Ez a gyilkosság egyértelműen egy provokáció, melynek célja, hogy aláássa a fejlődő és normalizálódó orosz-török kapcsolatokat, és a szíriai békefolyamatot, melynek megteremtésén Oroszország, Törökország, Irán és néhány másik olyan ország fáradozik, akinek érdekében áll megoldania konfliktust. Az egyetlen válasz, ami erre Moszkvától jöhet, hogy még keményebben lép fel a terrorizmus ellen. A gyilkosok meg fognak lakolni – ígérte Vlagyimir Putyin a nagykövet halála után.

Az orosz elnök hozzátette, hogy a legfontosabb, hogy kiderítsék ki szervezte meg a gyilkosságot, és ki adta a parancsot a bérgyilkosnak. Putyin a meggyilkolt Andrej Karlovot méltatva még elmondta, hogy személyesen ismerte a diplomatát, aki egy kedves ember volt.

Az orosz külügyminisztérium terrorcselekménynek minősítette a támadást. Marija Zaharova szóvivő azt is megjegyezte, hogy a kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik. Az első szakértői reagálások provokációt említve egyértelműsítik, hogy a merénylet kitervelői nem egyszerűen Aleppót akarták megbosszulni. A valódi cél a szíriai politikai rendezést Amerikai bénultságának állapotában kézbe vevő Oroszország és Törökország szembeállítása, ezzel az újrainduló tárgyalások zátonyra futtatása.

Az orosz gép tavaly októberi lelövése utáni mélypont után a törökországi puccskísérletet követően a török-orosz kapcsolatok újra erősen javulni kezdtek, ebben a helyzetben történt most a merénylet – értékelte lapunknak a támadás időzítését Demirkan Tarik. A Türkinfo főszerkesztője ugyanakkor úgy vélte, hogy nem valószínű, hogy a merénylet miatt a kétoldalú kapcsolatok hirtelen romlani kezdenének.

Sőt, a szakember szerint még akár az is könnyen elképzelhető, hogy a támadás csak még szorosabbra fűzi a köteléket a terrorizmus elleni harcban a két ország között. Demirkan Tarik arra is rámutatott, hogy ezzel a támadással ismét új szintre lépett a terrorizmus Törökországban, hiszen ezúttal célzott merényletet hajtottak végre. – Bárki is a felelős, ha addig eljutottak, hogy a világ egyik legnagyobb országának nagykövetét meg tudják gyilkolni, az azt jelenti, hogy nagyon szervezettek, és nagyon komoly kapcsolataik vannak – mutatott rá. A Türkinfo főszerkesztője segítségünkre sietett a merénylő szavainak lefordításában is. Mint mondta, a támadó valóban Szíriáért és Aleppóért állt bosszút, sőt, azt ígérte, amíg ott nem lesz biztonság, addig sehol máshol nem lesz az. – Ezek után mindenki, bármelyik nagykövet célkeresztbe kerülhet – figyelmeztetett Demirkan Tarik.

Az Interfax orosz parlamenti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a kiállítást, amelyen a merénylet történt az orosz-török kapcsolatok javulása alkalmából rendezték. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Reuters szerint kijelentette: nem fogja engedni, hogy a támadás beárnyékolja a török-orosz barátságot.

A legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy ki vagy kik követték el a gyilkosságot, ám nem gondolom, hogy a merénylet megrontaná a két ország kapcsolatát, hiszen úgy tűnik, Ankarának nincs köze a gyilkossághoz – mondta lapunknak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem igazgatója. A történész, politológus szerint Aleppót az oroszok szerezték vissza az Asszad-rezsimnek, ezért úgy véli, a bombázás brutalitása állhat a gyilkosság hátterében.

Szinte bizonyos abban, hogy a gyilkosságban nincs benne Törökország keze. Miután a török légvédelem lelőtt egy orosz vadászgépet, az incidenst követő félévet nagyon megszenvedte a Törökország, ezért nem állt érdekében konfliktust szítani az oroszokkal. Tálas Péter rámutatott: a kérdés csupán az, hogy a törökök akarják-e majd a kurdok nyakába varrni az ügyet.

Hozzátette: nem gondolja, hogy Törökország és Oroszország keddre tervezett iráni találkozója a merénylet miatt elmaradna, már csak azért sem, mert az azt sugallná, hogy befolyásolhatják a nagyhatalmak viszonyát. A merénylet szerinte ugyanakkor jó alkalom Törökország számára, hogy tovább szigorítson a biztonsági intézkedéseken.

A miniszterelnök levélben fejezte ki részvétét Vlagyimir Putyinnak. Azt írta, mély megrendüléssel értesült arról, hogy az Oroszországi Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Ankarában terrorista merénylet áldozatává vált.

Magyarország teljes mértékben elítéli a terrorizmus minden formáját, az erőszak mindenfajta megnyilvánulását

– közölte Orbán.

A miniszterelnök a kormánya nevében támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyint és az orosz népet, illetve részvétét fejezte ki az elhunyt családjának.