Mióta Angela Merkel bejelentette, hogy negyedszerre is indul a kancellári pozícióért, népszerűsége valósággal szárnyra kapott. Az ARD legfrissebb közvélemény-kutatásai szerint a megkérdezettek 59 százaléka támogatja terveiben a Muttit, ami 13 százalékos emelkedés a legutóbbi, szeptemberi mérésekhez képest. Ebből úgy tűnik, hogy a kancellárnak végleg sikerült kikászálódnia a gödörből, amelybe a tavalyi, sokkoló hatású migránshullám után került.
A közvélemény-kutatásból az is körvonalazódik, hogy ki lehet Merkel legfőbb kihívója jövőre. Nem túl jól szerepelt ugyanis a Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) elnöke, Sigmar Gabriel. Ha a kancellárt közvetlenül választanák, a jelenlegi gazdasági miniszter csupán 19 százalékra számíthatna a Mutti 57 százalékával szemben. Az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz viszont már sokkal szorosabb csatát vívhatna, jelenleg ugyanis alig 7 százalékkal van lemaradva, ráadásul az utóbbi hónapokban ő is jelentősen erősíteni tudott. Mi több, ha kivesszük a képletből a kancellárjelöltséget, és csupán a népszerűséget vesszük alapul, akkor Angela Merkel és Martin Schulz egyaránt 57 ponton áll. Ebben a tekintetben a legkedveltebb politikus egyébként az ugyancsak szociáldemokrata jelenlegi külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier, aki egyben a kormánypártok közös jelöltje az államfői posztra is.
Hogy minek köszönhető Martin Schulz sikere? A kérdéssel kapcsolatban Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója először is türelemre intett. Szerinte néhány közvélemény-kutatás alapján korai még biztosra venni, hogy az SPD végül őt jelöli a pozícióra. A szakértő rámutatott, hogy Sigmar Gabriellel ellentétben az utóbbi időben Brüsszelben politizáló Schulznak ugyanis nincs igazán hátországa a párton belül, ami nagy hátránya lehet. Hettyey ugyanakkor az EP-elnök javára írta, hogy jól ismert figura Németországban, neve sokat forog, és „nem lépett még az emberek lábára”, azaz tiszta lappal indul.
Kérdés, hogy mire lehet ez elég. Hettyey András szerint nem sokra. „Angela Merkel a CDU aranytojást tojó tyúkja, aki háromszor már győzni tudott, és aki a biztonságot és stabilitást jelenti” – latolgatta az esélyeket a szakértő. Úgy véli, ha kevésnek is tűnik a 7 százalékos különbség, ahhoz drámai fordulatnak kellene történnie, hogy bármilyen SPD-jelölt megelőzze Merkelt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója arra is emlékeztetett, hogy a választásokon nem kancellárokra, hanem pártokra szavaznak. Márpedig a német politikusok népszerűségi hullámvasútját érdekes módon a pártok támogatottsága alig tükrözi. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) az ARD felmérései szerint 2 pontot erősítve 35 százalékon áll. Őket követi második erőként, 22 százalékba bebetonozódva a SPD, a harmadik 13 százalékkal az Alternatíva Németországnak (AfD). Hettyey azt nem tartja kizártnak, hogy akárcsak Donald Trump esetében, a bevándorlásellenes pártot a sok rejtőzködő szavazó miatt alulmérik, ám arra figyelmeztetett, hogy a szerepét így sem szabad túlértékelni.
