Mi legyen a görögökkel?

Az eurócsoport tovább vitázik arról, hogy legyen-e adósságteher-csökkentés.

Összeült az Eurogroup, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa Brüsszelben, hogy kielemezze, pontosan hol tart Görögország a reformfolyamatban, és hogy miként lehetne enyhíteni az ország adósságterhét. A hitelezők utóbbihoz munkaerőpiaci liberalizációs lépéseket várnak el a görög kormánytól – ennek függvényében folyósítanák a mentőcsomag következő részletét. Ezzel nem a munkások járnának jól, hiszen könnyebb lenne elbocsátani őket, emellett csorbítanák a szakszervezetek jogköreit is.

Nem csoda, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Bild am Sonntagnak nyilatkozva azt mondta:

„Athénnak most már tényleg végre kell hajtania a szükséges reformokat. Ha Görögország az euróövezetben akar maradni, ezt nem lehet megkerülni – egyébként függetlenül az adóssága mértékétől.”

Görögország 2010 óta lényegében nemzetközi kölcsönökből működik. Legutóbb 2015-ben, a válsághangulat révén kormányra került radikális baloldali miniszterelnök, Alexisz Ciprasz egyezett ki a hitelezőkkel. A 86 milliárd eurós csomagért cserébe Görögország vállalta, hogy átfogó reformokat hajt végre.

###HIRDETES###

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezúttal nem adott pénzt, mert szerintük nem fenntartható a görög adósság törlesztése, ezért amellett szálltak síkra, hogy enyhíteni kell a görög terheken – az Eurostat szerint az egész EU-ban itt a legnagyobb a GDP-arányos államadósság: 179,2 százalékos. Hasonlóan vélekedett közelmúltbeli európai körútján Barack Obama távozó amerikai elnök is, ám a hitelezők között szereplő német kormány hallani sem akar enyhítésről. Azt szeretnék, ha az IMF is beszállna a hitelezők körébe, a valutaalap év végére ígérte ezzel kapcsolatos döntését.

Ahogy az adósságspirálba került országokban általában lenni szokott, a valutaalap még jobban meghúzná a bajba jutott Görögország nadrágszíját. Ha csökkentenék a terhet, azért – egy, a görögök által kiszivárogtatott forgatókönyv szerint – 2018-ig 4,2 milliárdos megszorítást várna el az IMF. Athén szerint ennek belpolitikai következményei lennének, jó eséllyel belebukna a kormány, és előre hozott választásokat kellene tartani.

Alexisz Ciprasz azt kérte az Eurogrouptól, hogy gyorsan folytassák le a vizsgálataikat és fogadják el annak eredményeit, hogy Görögország megkaphassa a következő hitelrészletet. A csoport egyébként a mostani mentőcsomag 2018-as lejártát megelőzően nem foglalkozna az adósságteher csökkentésével, pedig ennek fejében Görögország visszatérhetne a nemzetközi tőkepiacra.

Mindenesetre Dimitrisz Canakopulosz görög kormányszóvivő vasárnap egy helyi rádióműsorban azt mondta, az Eurogroupnak végső megoldást kellene találnia a krízisre, hiszen Matteo Renzi olasz miniszterelnök népszavazási veresége tovább mélyítheti az eurózóna válságát. A görög jegybankelnök, Jannisz Szturnarasz is az adósságrendezés mellett érvelt a német Handelsblattban hétfőn megjelent interjújában: szerinte az is megoldás lenne, ha az amúgy is hosszú lejáratú hitelek határidejét további húsz évvel kitolnák.

Francois Hollande távozó francia elnök megengedőbb Schäublénél. Alexisz Ciprasszal Abu-Dzabiban folytatott szombati egyeztetését követően elmondta, egyetért a görögökkel abban, hogy az Eurogroup hétfői egyeztetésén döntést kell hozni, hogy folyósíthassák a következő hitelrészletet.

Az Eurogroup tanácskozása előtt közös cikket írt a témában Dimitriosz Papadimulisz, az Európai Parlament alelnöke és a görög kormánypárt, a Sziriza delegációjának vezetője; Udo Bullmann, a német szociáldemokraták delegációjának vezetője és Pervenche Beres, aki a szocdemek vezetője az EP gazdasági és monetáris bizottságában. Az Euractivon megjelent írásban közölték: Alexisz Ciprasz kormánya minden szükséges reformot végrehajtott a görög gazdaságban, amely így az erősödés jeleit mutatja.

„Itt az ideje, hogy az európai intézmények is tartsák magukat a 2015 júliusában megkötött megállapodáshoz, és tegyenek lépéseket a görög adósságteher csökkentésének irányába”

– írták az európai politikusok. Úgy vélik, hogy az unió eddig is elismerte a görögök remek eredményeit, mégsem tett semmit a szükséges tehercsökkentéssel kapcsolatban. Szerintük ha ez megtörténne, azzal az európai egység is erősödne. Cikküket így zárták: „a kihívásra, amelyet Donald Trump egyesült államokbeli megválasztása és a szélsőjobboldal felemelkedése jelent, hatékonyan kell reagálnia kontinensünk demokratikus és progresszív erőinek”.

###HIRDETES2###