Nekimentek Schengennek a radikális pártok

A berlini merénylő lelövése után Le Pentől Geert Wildersig máris az országhatárok visszaállításáról beszélnek.

Alig néhány órával azután, hogy a berlini karácsonyi vásár elleni terrortámadás feltételezett elkövetőjét agyonlőtték, Anisz Amri vonatozása máris politikai kampánytémává vált. A radikális és populistának nevezett pártok vezetői Európa-szerte a schengeni rendszert okolják, és az országhatárok visszaállítását követelik, mondván, a szökésben lévő terrorista Franciaországon is zavartalanul vonatozott át, mielőtt ma hajnalban Milánóban felbukkant.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője elnökválasztási kampányhonlapján azt írja: Amri két vagy három országon való átutazása – amelyek között a jelentések szerint szerepelt Franciaország is – tünetértékű, és a schengeni övezetben uralkodó „biztonsági katasztrófát” mutatja. Az üzenetben Marine Le Pen egyben újólag kinyilvánítja elszántságát, hogy „Franciaország visszaszerezze a teljes kontrollt szuverenitása és országhatárai felett, és hogy ennek következményeként véget vessünk a schengeni egyezményeknek”. Marine Le Pen mítosznak nevezte az uniós polgárok totálisan szabad mozgását, amihez szerinte ellenfelei az elnökválasztáson továbbra is görcsösen ragaszkodnak, de amelyet biztonságunk érdekében el kell felejtenünk.

Természetesen ezt követően az egyébként Schengennel szemben korábban is kritikus Nigel Farage, a brit UKIP volt elnöke is hallatta hangját. A brexit egyik legelkötelezettebb támogatója Twitter-üzenetben közölte, hogy „amennyiben a Milánóban lelőtt férfi a berlini gyilkos, akkor a schengeni övezet kockázatot jelent a közbiztonságra. Meg kell szüntetni”.

Farage egy újabb Twitter-üzenetben ehhez még hozzátette: „A jó emberek szabad mozgása egyben a rossz emberek szabad mozgását is jelenti. Várható, hogy az uniós vitákat uralni fogja Schengen kérdése jövőre.”

Az uniós polgárok szabad mozgása az EU határain (vagyis az erre alkalmasnak ítéltetett schengeni országok határain) belül az uniós országok állampolgárainak egyik alapjoga, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása pedig az európai közös piac alapvetése. (Ezt az alapjogot az 1992-es maastrichti szerződés fektette le, amely bevezette az „uniós állampolgárság” fogalmát is – igaz, ennek konkrét szabályozása csak később történt meg.) A schengeni övezet szabályozása a migránsválsággal és a fokozódó terrorfenyegetéssel már eleve nagy nyomás alá került: 2016 májusában például az EU irányvonalát meghatározó Európai Tanács öt országnak a határellenőrzés újbóli bevezetését javasolta ideiglenes jelleggel.

Ami Anisz Amri lelövését illeti, az establishmentellenes olaszországi Öt Csillag mozgalom vezetője, Beppe Grillo az eset kapcsán azt hangsúlyozta: a migrációs válság elszabadult, és őrület az, hogy két olasz rendőrnek kellett az életét kockáztatnia azért, hogy elbánjanak azzal a terroristával, akit fél Európa keresett. „Olaszország a terroristák útvonalává vált, akiket Schengen miatt nem ismerünk fel” – fogalmazott pénteken a népszerű komikus, a magát globalizáció- és elitellenes, valamint környezetvédőként meghatározó párt alapítója és vezetője blogján, hozzátéve, hogy szükség van a rendszer felülvizsgálatára.

Geert Wilders, Hollandia jobboldali radikális pártja, a Szabadságpárt vezetője Twitter-üzenetben reagált: „Tehát Anisz Amri menedékkérőként érkezik az EU-ba, terrorcselekményt követ el Németországban, majd Olaszországba utazik. És a határaink lezárása rossz ötlet, @MinElnök?”

Egy újabb tweetben Wilders még egyértelműbben fogalmazott: „Zárják le a határainkat, és deiszlamizálják Európát!”, majd megosztotta azt a cikkét, amely az amerikai alt-right hírportálján (az alt-right az alternatív jobboldal angol elnevezése, gyűjtőfogalom mindazon sok esetben, de nem feltétlenül szélsőséges jobboldali politikai mozgalmakra, amelyek nem tekintik magukat a fősodor politikai irányzatok részének) a Donald Trumpot is segítő Breitbarton jelent meg a napokban azzal a címmel: Politikai forradalom készül Európában.

Hogy kampánytémává lesz a schengeni övezet az európai választások során, abban tehát Nigel Farage-nak valószínűleg igaza van: már most az. A jövő évben Franciaországban elnökválasztást, Németországban pedig szövetségi parlamenti választást tartanak, ahol a radikális pártok komoly térnyerésére lehet számítani, miközben a hagyományos konzervatív pártok is valószínűleg a biztonsági kérdésekre adott keményebb válaszokkal igyekeznek majd megakadályozni azt, hogy választóik az új pártokat támogassák.

Németország és Franciaország politikai irányvonala – főként az unióból távozó Egyesült Királyság nélkül – pedig nagyban befolyásolja majd az EU politikai arcát.

Viszlát, schengeni övezet, viszlát, útlevél nélküli utazás? Jövőre eldől, hogy ez lesz-e az egyik olyan kardinális szabadságjog, amely az európai terror elleni küzdelem során valamilyen formában csorbulni fog (ahogy 2001. szeptember 11. után a hazafias törvénnyel is csorbultak szabadságjogok az Egyesült Államokban).