Nem bírja a rengeteg válságot az ENSZ

Hiába egyre több a krízis a földön, a világszervezet költségvetése egyre apad.

Miközben a világon egyre több ember szorul humanitárius segítségre, az ENSZ-hez érkező felajánlások mértéke fokozatosan csökken. A világszervezet közzétette 2017-es költségigényét, s az egyre szaporodó válságokra hivatkozva rekordmagas, 22,2 milliárd dolláros hozzájárulást kért a tagországoktól. A ma közölt jelentés szerint az összegből 92,8 millió embert segítenének harminchárom országban, s a felsorolt okok közül kiemelik a továbbra is megoldatlan, egyre súlyosbodó szír konfliktust, valamint a szintén kilátástalan menekültválságot.

A támogatás 80 százalékára emberek okozta konfliktusok miatt van szükség, ezek többsége évek óta megoldatlan, így egyre nagyobb forrást igényelnek – indokolta a költségigényt Stephen O’Brien, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettese. A The Washington Post azonban cikkében megjegyzi: az előző tíz évben 400 százalékkal emelkedett az ENSZ humanitárius költségigénye, s egyre nagyobb a szakadék a szervezet által kért összeg és a ténylegesen befolyt felajánlások mértéke között.

2016-ra 19,7 milliárd dolláros támogatást igényeltek, ebből azonban csak 10,1 milliárdot kaptak – derül ki az amerikai napilap cikkéből. A brit The Guardian pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövő évben még nagyobb forráshiány várható. A liberális újság szerint ennek oka a populista jobboldali politikusok térhódítása, s a cikkben megszólaló szakértők különösen aggályosnak tartják az Egyesült Államok megválasztott elnökének, Donald Trumpnak a személyét. Trump ugyanis választási kampányában többször szkeptikusan nyilatkozott az ENSZ-ről, ezért várható, hogy az ENSZ humanitárius forrásait legnagyobb mértékben, tavaly 30 százalékban fedező Amerika a jövőben drasztikusan megvágja a támogatásokat. Túl körülményes elmagyarázni a választóknak az összefüggéseket, hogy miként hat a szír konfliktus az amerikaiak életére – nyilatkozta a brit lapnak egy amerikai szakértő, Susan Moeller. Ehelyett a könnyen emészthető üzenetek jöttek divatba – folytatja –, például hogy falak építésével tartsuk távol a bevándorlókat, a problémáikat pedig oldják meg más pénzén. A szervezet humanitárius tevékenységének finanszírozási válságáról korábban lapunknak nyilatkozott Montserrat Feixas Vihé , az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) regionális igazgatója. A budapesti székhelyű képviselet vezetőjét akkor az apadó források okairól kérdeztük. Az ENSZ tevékenységét ugyanis nem csak Trump kritizálja, számtalan újságcikk készült a szervezetre jellemző, túlburjánzó bürokráciáról és gazdálkodásának átláthatatlanságáról. Az igazgató akkor felvetésünkre azt válaszolta, bár a nemzetközi rendszer nem hibátlan, az ENSZ-t érő kritikák gyakran felszínesek, így azokat fenntartással kell kezelni.