Nem érinti meg a migránsokat a balkáni Dubaj

Két világ találkozik Belgrádban: egy futurisztikus nagyberuházás tövében ott kuksolnak a migránsok.

Különös érzése támad annak, aki a belgrádi buszpályaudvar felől közelíti meg a Beograd na vodi, vagyis a Belgrád a vízen projekt munkálatait. A pályaudvar mögötti romos raktárépületekben migránsok telepedtek meg, akik a mínusz 5 fokos hidegben szeméttel és vasúti talpfákkal fűtenek, hogy ne fagyjanak halálra. Napjainkban ezernél is többen gyűltek itt össze, sokan szürke pokrócba csavarva várják az ebédosztást. Közben szemetet égetnek a barakkokban, a cserepek alól baljós füstcsóvák emelkednek a levegőbe.

Kicsit távolabb már feltűnnek a futurisztikus építészeti projekt első óriásai: a BW (Belgrade Waterfront) Residences kétszárnyú épülete az első objektum, amit az új városrészben emelnek. A két világot csupán egy pengefal választja el egymástól.

A Száva partján most is zajlanak a munkák. A több mint 3 milliárd dollár értékű beruházás a legnagyobb projekt Szerbiában, amelynek keretében felújítják a folyó másfél kilométeres elhagyatott partszakaszát. Modern lakó- és üzleti negyedet, valamint rekreációs komplexumot épít itt az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett Eagle Hills vállalat. A mintegy 1,85 millió négyzetméteres terület felén lakóépületek, 750 ezer négyzetméteren üzleti és kereskedelmi objektumok, 242 ezer négyzetméteren zöldterület és több mint 62 ezer négyzetméteren óvodák, iskolák, művelődési intézmények, valamint szociális és egészségügyi intézmények kapnak majd helyet. A tervezet szerint az új városrésznek több mint 17 ezer lakosa lesz, és több mint 13 ezer munkahely is létesül.

Az építkezést megkerülve jutunk el a Száváig, ahol most markológépek egyengetik a talajt a leendő sétányon. Egy biztonsági őrt találunk a parton, aki el van ragadtatva a projekttől. Azt mondja, korábban ez egy elhagyatott, lepusztult terület volt, amire nem figyelt senki. Most viszont nemcsak egy új városrész épülhet, rengeteg embernek biztosítanak munkát is. Éppen félezren dolgoznak itt, a daruk most emelik be a kétszárnyú óriásba az elemeket. Amikor a projekt miatti elégedetlenségi hullámról kérdezzük, szűkszavú lesz: erről ő nem mondhat semmit. Azt tanácsolja, hogy ha kíváncsiak vagyunk erre, menjünk el a közeli üvegépületbe, ott válaszolnak a kérdéseinkre.

Valóban egy kisebb üvegpavilont állítottak fel, ahol az érdeklődők választ kaphatnak a kérdéseikre. Két fiatal lány fogad minket mosolyogva, azonnal prospektusokkal kínálnak, de ők sem nyilatkoznak az elégedetlenkedőkről. Ehelyett a vendégkönyvet mutatják, amibe már rengetegen írtak – ők természetesen üdvözlik a projektet. Valamit mégis megtudunk a kibontakozó ellentétekről: a közelben is voltak tüntetések korábban, de többet már tényleg nem mondhatnak.

Pedig volna mit. A Száva folyó partján április 25-én, az előre hozott parlamenti választásokat követő éjszakán ismeretlen, símaszkos férfiak jelentek meg munkagépekkel, és mintegy ezer négyzetméternyi területen lebontották az épületeket. A beszámolók akkor arról szóltak, hogy az álarcosok megkötözték az épületegyüttesre vigyázó biztonsági őrt, és elvették az arra járók telefonját is, hogy ne tudjanak felvételeket készíteni róluk. A lakók értesítették a rendőrséget, akik azonban nem mentek ki a helyszínre.

Az eset óriási felháborodást keltett a városban: júniusban húszezres tömeg vonult az utcára, akik azért tüntettek, mert addigra sem derült fény arra, hogy kik is rombolták le az épületeket. A demonstráción a belgrádi polgármester és a belügyminiszter lemondását, valamint a rombolás felelőseinek felderítését követelték, az önkormányzat és a kormány épületét vécépapírral dobálták meg.

A tiltakozási hullám nyomán alakult meg a Ne da(vi)mo Beograd! civil szervezet. Az elnevezés szójáték, melyből kiolvasható az is, hogy nem adjuk, és az is, hogy ne fojtogassuk Belgrádot. A kezdeményezés a Facebookon már több mint 65 ezer taggal rendelkezik. Mivel a szervezet élesen támadja a kormányt, így napjainkban, amikor a szerb ellenzék erőtlen és töredezett – akárcsak hazánkban –, sokan a leendő vezető politikai erőt látják a tiltakozó civilekben. Októberben hat további szervezettel együtt alakították meg a Polgári Frontot, aminek az a célja, hogy változtassanak a közpénzek elosztásán, védjék az emberi jogokat, harcoljanak a korrupció ellen, kiálljanak a sajtószabadságért.

Van-e esélyük ezeknek a civileknek, hogy ők legyenek Szerbiában a jövő ellenzéki erői? Ezt a kérdést már Boban Stojanovicnak, a Belgrádi Egyetem politikatudományi kara oktatójának tesszük fel, aki emlékeztet: a tiltakozó civilek valóban civilek és nem politikusok. Azonban éppen emiatt nincsenek tapasztalataik a politikában, így ő úgy látja, hogy aligha tudnak ellenzéki erővé válni a parlamentben.

Az építkezés pályaudvar felőli oldalán migránsokkal találkozunk, akik épp egy vasúti talpfát próbálnak leemelni egy farakásról. Egyikük majdnem leesik a magasból, amikor erőlködik, a gyomrunk is összeszorul a látványtól. Őket pengefallal választották el az építkezéstől. A faltól innen szemetet égetnek, annál melegednek, mások hordóban forralnak vizet, gatyára vetkőzve mosakodnak a mínusz 5 fokban.

Egy pakisztáni fiú, Avesz szürke pokrócba csavarva nézi a szemét lángjait. Azt mondja, nem jutott be a befogadóközpontba, ezért itt tölti a napjait. Arra panaszkodik, hogy éjszaka aludni sem tudnak a hidegtől, inkább a tűz felett melengetik a kezüket. Többször is próbált már buszjegyet venni, hogy eljusson a szerb–horvát határhoz, Sidre, de nem szolgálták ki a pénztárosok. Pedig csak a barátját akarja meglátogatni az ottani befogadóközpontban. Rég elment volna innen, csak Szerbiában ragadt, Magyarország és Horvátország pedig nem nyitja meg a határait.

A migránsokat nem érdekli a gigantikus projekt. Egyikük sem tudja megmondani, mi épül itt valójában, pedig néhány tíz méterre van csak tőlük. Egy afganisztáni fiú, Muhammad mondja: náluk a magasabb épületeket emeletről emeletre építik, nem oldalirányban. Még nem tudja, hogy a BW Residences építése korántsem őrültség: lépcsőzetesen következnek egymás után az emeletek, hogy még szebb legyen a kilátás a városra.