Hogyan lehetséges, hogy az ankarai orosz nagykövet, Andrej Karlov gyilkosa ilyen közel tudott jutni áldozatához? Ez a hétfői merénylet egyik legnagyobb kérdése, és az nem is vitás, hogy valaki súlyos hibát követett el. Azt már a nyomozás jelenlegi fázisában is lehet tudni, hogy az elkövető, a 23 éves Mevlüt Mert Altintas rendőrként szolgált, ami nagyban segíthette őt. Ezt megerősítik azok a török sajtóértesülések is, melyek szerint a merénylőt a biztonsági személyzet felszólította, hogy belépésnél haladjon át a fémdetektoron, ám ezt jelvénye felmutatásával sikerült kikerülnie. Más források arról is írtak, hogy a férfi rendőrként részt vett már az orosz nagykövetség biztosításában is, azaz volt lehetősége megfigyelni a nagykövet védelmét. Márpedig azt is lehet tudni, hogy előre kitervelte a támadást, ugyanis a helyszínnel szomszédos szállodában szállt meg, ahol még gondosan megborotválkozott és felöltözött, mielőtt útnak indult.
Az ugyanakkor még nem derült ki, hogy tettét egyedül tervezte meg vagy más is segített neki, egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta magára a felelősséget. Korábban felmerült, hogy esetleg az Al-Kaida szíriai ágával, az egykori Dzsabhat an-Nuszrával állt kapcsolatban, ez a csoport harcolt is Aleppónál az oroszok által támogatott szíriai kormányerők ellen, azonban a feltételezésre egyelőre nincs bizonyíték. Törökországban arról is találgatások indultak meg, hogy a merénylő az Amerikában élő hitszónokhoz, Fethullah Gülenhez köthető, akit a júliusi puccskísérlet megszervezésével is vádolnak. Ezt a szálat azért is vizsgálják, mert a puccs idejében Mevlüt Mert Altintas eltűnt, rövid ideig fel is mentették a szolgálat alól, mielőtt tisztázta magát. Reagálásában ugyanakkor maga Gülen is keményen elítélte és felháborítónak nevezte a terrortámadást.
Mindenesetre ha a merénylőnek az volt a célja, hogy keresztbe tegyen a fejlődő orosz–török kapcsolatoknak, vagy hátráltassa az aleppói és szíriai megegyezést, nem érte el a célját. Moszkva és Ankara megegyezett abban, hogy közös nyomozócsoporttal derítik fel a támadást, és együttesen még keményebben lépnek fel a terror elleni harcban. De nem sikerült meghiúsítani az orosz–török–iráni külügyi és védelmi miniszterek moszkvai találkozóját sem. Sőt, számos kérdésre sikerült választ adni, és az a tény, hogy a Bassár el-Aszad szír elnököt támogató Oroszország és Irán, illetve az őt ellenző Törökország az Egyesült Államok nélkül képes hatékony tárgyalásra, akár reménykeltő is lehet. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy a három ország támogatja Szíria területi épségének fenntartását, egyben kész elősegíteni a szíriai kormány és ellenzék közötti megegyezést. A felek egyetértettek abban is, hogy csupán politikai megoldás vezethet eredményre Szíriában, és a jelenlegi – tehát az Egyesült Államok nélküli – formáció lehet ennek elérésében a leghatékonyabb. Korábban állítólag Ankara és Moszkva hallgatólagosan abban egyezett meg, hogy az oroszok felszabadítják Aleppót, „cserébe” a törökök előrenyomulhatnak Észak-Szíriában, a kurd terjeszkedést megfékezendő.
