Nem kell a moldovai elnöknek az EU-zászló

A Moszkva-barát szocialista politikus november 13-án nyerte meg a moldovai elnökválasztást.

A Moszkva-barát szocialista politikus november 13-án nyerte meg a moldovai elnökválasztást, pénteken iktatták be hivatalába. Az ország európai irányultsága ellen fellépő új elnök egyben Moldova függetlenségének ügyét is zászlajára tűzte, vagyis szemben áll az „unionista” – a két román nyelvű állam egyesítését célzó – törekvésekkel. Ezt a szemléletét akarja kifejezni, hogy az elnöki honlap angol és orosz nyelvű változata megmarad, de a román nyelvű honlapot moldáv nyelvűre változtatták.

A szomszédos Románia – melynek egykor része volt a mai Moldovai Köztársaság területe – az utóbbi években nem követte az „unionista” politikát, ehelyett stratégiai célként kezeli Moldova európai integrációját, Kisinyov európai orientációjának visszavonhatatlanná tételét, és ennek előmozdításában Bukarest főszerepet akar játszani.

Ez utóbbi irányvonal legfőbb szorgalmazója Traian Basescu korábbi román elnök volt, aki a moldovai választási kampányban, november 3-án feleségével együtt Kisinyovban letette a moldovai állampolgársági esküt. Ezzel a gesztussal Igor Dodon ellenjelöltjének, a Moldova Bukaresthez és az Európai Unióhoz való közeledését szorgalmazó Maria Sandu választási esélyeit próbálta növelni. Nem véletlen tehát, hogy Dodon „ellengesztust” tett, másfél héttel ezelőtti televíziós interjújában jelezte: beiktatása után azonnal kezdeményezi a Basescu házaspár moldovai állampolgárságának visszavonását.

Választási győzelme után a Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva Dodon kijelentette: a választási eredmény azt jelzi, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre és a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére szavazott.

A romániai legfelső védelmi tanács (CSAT) Klaus Johannis államfő elnökletével tartott november 29-i ülésén elfogadta a Románia és Moldova közötti különleges kapcsolat közép- és hosszú távú stratégiáját, amely révén Bukarest hatékonyabb, pragmatikusabb és előreláthatóbb módon akarja segíteni a moldovai reformokat, Románia keleti szomszédjának európai közeledését.

A moldáv nyelv lényegében megegyezik a román nyelvvel, noha a belpolitikai porondon és a kulturális élet képviselőinek a körében évek óta hosszú viták tárgya ez a kérdés. Az egyik tábor azt vallja, hogy a moldáv nem önálló nyelv, inkább az irodalmi román nyelvnek egyfajta dialektusa. A másik táborban felsorakozó politikusok és tudósok azonban azt hangoztatják, hogy a moldáv nyelv az ősi időkben alakult ki, a román állam viszont csak a XIX. században jött létre, akkor született a modern kori román nyelv. Kétségtelen, hogy a moldávnak nevezett nyelv valamivel archaikusabb, mint például a Bukarestben vagy Erdélyben használatos román. Az utóbbi két évtizedben azonban napi politikai töltetet kapott ez a vita.

A Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága megpróbált „salamoni döntést hozni”. Részben emlékeztetett Moldova 1991-es függetlenségi nyilatkozatára, amely szerint a román az államnyelv, miközben az alkotmány a moldovai nyelvet nevezi meg államnyelvként. A talárosok megállapították: ilyen esetben, amikor a függetlenségi nyilatkozat és az alkotmány szövege között ellentmondás van, az elsődleges alkotmányos forrásnak számító függetlenségi nyilatkozat szövege a mérvadó.