Nincs világvége Renzi távozásával

Olaszország hosszú távon sínyli meg az alkotmányos reform elmaradását, magához tért ez euró.

Viszont olyan jelek, amelyek politikai fejleményektől függetlenül nem sok jót jósolnak Olaszországnak, és a kérdés jövőbeni eurótagságáról továbbra is a levegőben lóg. Londoni elemzők szerint jelentősen megnőtt annak a kockázata, hogy az ország ezúttal nem fogja kibírni a gazdaságát terhelő gondokat, és öt éven belül ki is pöröghet az eurózónából.

Sergio Mattarella államfő mindenesetre nyugalomra intette az olaszokat, és a zökkenőmentes politikai átmenetet hangsúlyozta megszólalásában. Sőt, hétfő este felkérte Renzit, hogy maradjon a hivatalában a költségvetés elfogadásáig. Egymondatos közleményében az elnöki hivatal azzal indokolta ezt, hogy az államfő szeretné betartatni a törvényhozás menetrendjét, és kockázatosnak tartaná az ideiglenes kormányzást a költségvetés parlamenti elfogadása előtt.

A kormányfői poszt várományosaként Pier Carlo Padoan pénzügyminisztert emlegetik, aki lemondta az Eurócsoport hétfői, brüsszeli ülésén való részvételét.

A népszavazáson kiugróan magas volt a részvétel, a választók mintegy 65 százaléka élt a lehetőséggel, közülük 65 százaléknyian zavarták el posztjáról a negyvenegy éves kormányfőt.

Molnár Anna Olaszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy értékelt, leegyszerűsítés volna azt mondani, hogy az Európában erősödő populista erők, illetve közhangulat taszította ki Renzit a kormányfői székből. A választójogi és alkotmányos reformoknak ugyanis durván egy évvel ezelőttig igenis volt támogatottságuk, de aztán fokozatosan apadt, Renzi népszerűségével párhuzamosan. A populizmusként azonosított európai politikai folyamat ugyanakkor nem ma kezdődött Olaszországban sem, mert a 2013-as parlamenti választáson is jól szerepelt már az euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom. A nem szavazatok többségbe kerülésének egyik okaként az egyetemi tanár a Renzi iránti társadalmi elégedetlenség kifejezésén túl azt azonosította, hogy az olaszok tartottak a jogrendszer alapvető átírásától, az alkotmány megpiszkálásától. De most az a helyzet állt elő, hogy mivel az új választójogi törvénytervezet az alkotmányreformhoz van kötve, és az életbelépésétől függ, az új választást is a jelenlegi szabályozás értelmében lehet kiírni. Nem véletlenül ragaszkodik tehát az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga az előre hozott választáshoz.

Kérdésünkre, hogy mennyire reálisak a nemzetközi média aggodalmai az Olaszországban esetlegesen kialakuló pénzügyi bonyodalmakat illetően, Molnár Anna azt válaszolta, hogy 2008-ban, a pénzügyi világválság kitörése idején is kéthetente bejelentették az euró válságát. Szerinte 2011-ben az olasz állampapírpiac elszabadulásakor – ekkor a német kötvények törlesztése okozott nagy gondot – sokkal nagyobb volt a riadalom. Most azt lehet látni, hogy nem kísérte piaci pánikreakció a nem szavazatok győzelmét, és a dollárhoz képest hirtelen meggyengülő euró is képes volt a korrigálásra.

És valóban, az öt évvel ezelőtti helyzethez képest az egyik legnagyobb különbség, hogy a tízéves államkötvények törlesztési rátája, amely jól érzékelteti az adósságfinanszírozási képességet, most csak valamivel 2 százalék felett jár, akkor pedig 5,5 és 6,5 százalék között ingadozott.

Valamelyest árnyalja a képet azonban, hogy az államkötvényekkel akkor még csak a bruttó össztermékhez mért 119 százaléknyi kinnlevőséget kellett finanszírozni, most pedig már 136 százalék felé jár ez a mutató év végére.

Mégis mennyiben hasonló az olasz bankrendszer mostani helyzete az öt évvel ezelőtti megroppanáshoz? Kérdésünkre Pogátsa Zoltán közgazdász úgy válaszolt, hat éve nincs növekedés az olasz gazdaságban, a nem teljesítő hitelek aránya 20 százalék felé közelít. A helyzet szerinte sokkal veszélyesebb, mint öt éve, mert időközben olyan uniós szabályozások születtek, amelyek értelmében nem lehet közvetlen állami segítséget igénybe venni a feltőkésítéshez, s lényegében már ezen ment a vita évek óta Matteo Renzi és Angela Merkel között is. Ilyen értelemben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter nyugalomra intő nyilatkozata csak kincstári optimizmus volt – vélekedett a szakértő.