Obama: Washington válaszolni fog a hackertámadásokra

Erre az USA által választott időben és helyen kerül majd sor – fűzte hozzá.

Mindahányszor, amikor egy külföldi kormány megpróbál beavatkozni egy amerikai választásba, a nemzetnek „cselekednie kell, és cselekedni is fogunk” – mondta Obama az NPR Newsnak.

A múlt héten kiszivárgott hírszerzési jelentések szerint internetes támadások révén Oroszország beavatkozott a novemberi amerikai elnökválasztás kampányába. Donald Trump, a Republikánus Párt színeiben megválasztott amerikai elnök egy vasárnapi tévéinterjúban nevetségesnek nevezte a hírszerzési jelentéseket, amelyek szerint Moszkva hackertámadásokkal az ő érdekében beavatkozott a kampányba.

Az Egyesült Államok az „általa választott időben és helyen” fog választ adni – mondta Obama az NPR-nak. A válasz egy része kifejezett és nyilvános lesz, másik része nem – tette hozzá, és közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel „közvetlenül is beszélt” arról, hogyan vélekedik erről a témáról.

Ben Rhodes, Obama helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója az MSNBC adónak nyilatkozva arra utalt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tudott a hackertámadásokról. „Nem hiszem, hogy ilyen következménnyel járó dolgok történnének az orosz kormányban anélkül, hogy Vlagyimir Putyin tudna róluk” – mondta.

A kiszivárgott információ szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) úgy véli: Moszkva hackertámadásokkal nem csupán a demokráciába és a választási rendszerbe vetett közbizalmat akarta aláásni, hanem a Demokrata Párt elnökjelöltje, Hillary Clinton esélyeit rontva akarta elősegíteni, hogy Donald Trump győzzön az elnökválasztáson. Az amerikai hírszerző szervezetek egyike sem tett ezt az állítást megerősítő vagy cáfoló nyilatkozatot.

Az amerikai NBC hírtelevízió névtelen hírszerzési forrásokra hivatkozva csütörtökön azt jelentette, a hírszerzés szerint „nagy bizalommal” megállapítható, hogy magának Vlagyimir Putyinnak is köze volt a hackertámadásokhoz.

Trump és támogatói azonban úgy vélik, az orosz internetes beavatkozásokról szóló hírek terjesztésével a demokraták alá akarják ásni a megválasztott elnök győzelmének érvényességét.

A Kreml szóvivője közölte: az Egyesült Államok álljon elő bizonyítékaival, hogy Oroszország hackertámadásokkal beavatkozott az amerikai elnökválasztásba, vagy ha ez nem megy, ne beszéljen többet erről az ügyről. „Ellenkező esetben ez az egész tiszteletlenség” – hangoztatta Dmitrij Peszkov, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt kísérte el kétnapos hivatalos látogatására.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője pedig azt javasolta Obamának, hogy akkor egyúttal kérjen bocsánatot – a posztjáról 2014 elején eltávolított – Viktor Janukovics volt ukrán elnöktől.

A Zaharova nyilatkozatát ismertető RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség emlékeztet arra, hogy Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a héten egy moszkvai bíróság előtt a 2014 februári kijevi fordulat „kurátorainak” nevezte az Egyesült Államokat, felidézve a Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkárral és Jeffrey Payet amerikai nagykövettel akkoriban folytatott telefonbeszélgetéseit, amelyekben a következő ukrán kormány személyi összetételéről tárgyaltak.

A The New York Times (NYT) szerint félreértett üzenetek, lassú reagálás és az ügy komolyságának folyamatos alábecsülése, de még egy gépelési hiba is közrejátszott abban, hogy orosz hackerek hónapokon át hozzáférhettek az amerikai Demokrata Párt szervereihez és Hillary Clinton kampánystábja több tagjának adataihoz.

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik különleges ügynöke már tavaly szeptemberben telefonált a Demokrata Párt központjába, hogy súlyos gondok vannak a szerverekkel. Az FBI már akkor tudta, hogy a Moszkvához köthető, „The Dukes” (Hercegek) nevű hackercsapat feltörte a párt egyik rendszerét, és ezt próbálták jelezni a központnak.

Adrian Hawkins különleges ügynök hívását az ügyfélszolgálathoz irányították, ahol egy Yared Tamene nevű munkatárs vette fel vele a kapcsolatot, aki ugyan IT-szakember volt, de saját bevallása szerint sem értett különösebben a kiberbiztonsághoz és a hackertámadásokhoz.

Rákeresett a Google-ban a The Dukes-ra, és lefuttatott egy diagnosztikai vizsgálatot a rendszeren, de ő maga is azt mondta: nem kutakodott túl mélyrehatóan, mert abban sem volt biztos, hogy valódi FBI-ügynökkel beszélt és nem egy telefonbetyárral. Pedig Hawkins heteken át újra és újra telefonált. E-mailt nem írhatott, mert azzal a hackerek is megtudták volna, hogy lelepleződtek, viszont a lap szerint hibázott, hogy nem ment el személyesen a pártközpontba. Ezzel a NYT szerint el is úszott a legnagyobb lehetőség a hackerek feltartóztatására, pedig az FBI éveken át küzdött a The Dukes ellen, akik a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a vezérkar rendszereihez is igyekeztek már hozzáférni.

Novemberben Hawkins már azért jelentkezett, mert a párt egyik számítógépe szavai szerint „hazatelefonált, ahol a haza Oroszországot jelenti”, ami arra utal, hogy államilag jóváhagyott hackertámadásról volt szó. A párt rendszereinek megerősítése után kiderült: illetéktelenek rendszergazdai jogosultságokkal fértek hozzá a rendszerhez.

A rendszert újjáépítő cég egy nap alatt feltárta, hogy a behatolás Oroszországból indult. A CrowdStrike nevű cég két csoportot azonosított. Laza Macinak és Díszes Macinak nevezték el őket. Előbbi a The Dukes volt, utóbbi viszont idén márciusban tűnt fel, és valószínűleg az orosz katonai hírszerzés, a GRU irányítása alatt áll. A cég szerint a két csoport nem játszott össze egymással.

A lap szerint az akció adatgyűjtésnek indult, de végül az lett belőle, hogy Moszkva kísérletet tett Clinton lejáratására, hogy Donald Trump javára dőljön el az elnökválasztás. A NYT úgy értékeli, hogy az FBI nem elég magas szinten foglalkozott a problémával, a pártnál nem is értették, mekkora a baj, így a hackerek csaknem hét hónapon át szabadon grasszálhattak a demokraták rendszerében. Mindennek tetejébe a lap szerint a Fehér Ház sem reagált időben elég erőteljesen, aminek pedig elrettentő hatása lehetett volna.

Andrew Brown, a párt műszaki igazgatója a NYT-nak azt mondta: a párt non-profit alapon, adományokból működik, és sosem volt akkora biztonsági költségvetése, mint egy hasonló méretű vállalatnak. „Sosem volt elég pénz mindenre, amit meg kellett volna csinálni” – mondta Brown.

A hackerek emellett egy teljesen egyszerű adathalász e-maillel próbáltak meg hozzáférni John Podesta magánleveleihez, aki Clinton főtanácsadója volt a kampányban. Sikerrel.

Podesta egy olyan levelet kapott a hackerektől, amelyben mintha az e-mail szolgáltatója kért volna tőle adatokat, és azt jelezné neki, hogy valaki megszerezte a jelszavát, meg kell változtatnia. A tanácsadó tanácstalan volt, nem tudta, mitévő legyen, kollégáitól kért segítséget. Egyikük azt írta: ez egy tiszta (angolul legitimate) e-mail, John azonnal változtassa meg a jelszavát, és kapcsolja be a kétlépcsős azonosítást. Charles Delavan később viszont azt mondta: gépelési hibát vétett; valójában figyelmeztetni akart, hogy a levél rosszindulatú (illegitimate), és Podestának ezért kell megváltoztatnia a jelszavát.

A gépelési hiba miatt „Díszes Maci” egy csapásra Podesta 60 ezer e-mailjéhez fért hozzá, kisvártatva a telefonján és a tabletjén lévő adatokra is rátették a kezüket, majd lassan a kampánycsapat egyre több tagja volt kénytelen azzal szembesülni, hogy véletlenül sem a nyilvánosságnak szánt leveleik a CNN képernyőjén virítanak, miután a hackerek átadták az információkat a WikiLeaksnek.

A lap azt írja: a gyakran nyilvánosságra kerülő kínai hackertámadások mellett az oroszok sem vonultak vissza, csak ügyesebben álcázták a tevékenységüket az elmúlt években, és erről illetékesek Barack Obama elnököt rendszeresen tájékoztatták. Ő mégsem nevezte meg nyilvánosan Oroszországot, és nem rendelt el válaszlépéseket, amit ma már sokan bánnak a Fehér Házban. A NYT szerint senki nem gondolta, hogy Moszkva meg mer kockáztatni egy ilyen támadást az Egyesült Államok ellen, és szükség volt az együttműködésre Oroszországgal Irán és Szíria miatt.

A NYT azt írja: a hackerek azonosítása „inkább művészet, mint tudomány”, és sosem lehet teljes bizonyossággal azonosítani a támadókat. „Díszes Maci” viszont több olyan támadást hajtott végre az elmúlt években, amelyek egyetlen közös érdekeltje Oroszország, és a behatolások rendre a moszkvai időzóna szerinti munkaidőben történtek. A lap leszögezi: a kiszivárogtatott információkkal a sajtó is de facto az orosz hírszerzés eszköze lett, Vlagyimir Putyin az amerikai demokrácia két fontos intézményét, a kampányt és a független sajtót állította a saját szolgálatába.