Súlyos szavakkal illette néhány szövetséges tagország, illetve nagy uniós tagállam magatartását Brüsszelben Szijjártó Péter annak kapcsán, hogy a NATO külügyminiszterei ma ukrán kollégájuk, Pavlo Klimkin jelenlétében, a NATO–Ukrajna Tanács (NUK) keretében tanácskoztak. A megbeszélés után a sajtónak nyilatkozva azt mondta, hogy nem szavakra, hangoskodásra van szükség Ukrajnával kapcsolatban, hanem tettekre, különösen az ukrán gazdaság megsegítésére. Nonszensz – mondta –, hogy az összetett feltételeket teljesítő Ukrajna továbbra sem kapja meg a vízummentességet az Európai Uniótól, és egy ország – Hollandia – ellenállása miatt nem léphet érvénybe a szabadkereskedelmi megállapodás. Magyarország erre tekintettel lépett önállóan, amikor 50 millió dollár kötött hitelkeretet nyitott nyugat-ukrajnai infrastrukturális fejlesztések megvalósítására, jövőre pedig 5,2 milliárd forintot költenek az ukrajnai magyar közösség gazdasági megerősítésére.
Szijjártót előző nap grúz újságírók kérdezték a Grúziával és Ukrajnával szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról, és a miniszter akkor is kijelentette, hogy Magyarország teljes mellszélességgel támogatja a lépést. Hozzátette: pontosan ez a halogatás az, ami segíti a térségben zajló orosz propaganda érvényesülését, aminek a meggátlásáról manapság a NATO-ban annyi szó esik.
A magyar diplomácia irányítója beszélt Afganisztánról is, mely az ottani Határozott Támogatás fedőnevű misszióban részt vevő országok tanácskozásának témája volt. Szijjártó sötét képet festett a helyzetről, elmondása szerint ha a NATO most kivonulna, az összeomlással fenyegetne. Ezért a maradásról döntöttek, és senki nem jelezte, hogy kivonulna onnan. 2020-ig meghosszabbították az afgán nemzeti biztonsági erők finanszírozását, melyhez Magyarország évente félmillió dollárral járul hozzá. Az elkötelezettség fenntartása azért is fontos, mert mint mondta, egy esetleges összeomlás újabb migránshullámot és az ezzel járó biztonsági kockázatokat eredményezne.
Az afganisztáni kiképző-támogató misszió – melyben jelenleg száz magyar katona vesz részt – jövője attól függ, hogy mit dönt az új amerikai kormányzat. Az Obama-kormány korábban feladta azt a célját, hogy 2016-ra kivonuljon, hiszen a biztonsági helyzet nagymértékben romlott: a tálib ellenállók az elmúlt időszakban nyolc városostromot indítottak, ami akkor is figyelemre méltó, ha foglalásaikat jelentős részben nem tudták megtartani. Nő a harcok áldozatainak száma is, úgy az afgán kormányerők, mint a civil lakosság körében.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!